Az áprilisi Könyvfesztiválra megjelenő két új kötettel megújul az Európa Könyvkiadó legendás Modern Könyvtár-sorozata. A szocializmusban ablakot nyitott a nyugati világra, mostantól fiatalos és trendi irodalmi elitzsebkönyv akar lenni. Nem először újítják meg a designt, most minden borítót más művész tervez, amelyek idővel grafikai kiállítássá állnak össze a polcon. A sorozat szerkesztőjét, M. Nagy Miklóst kérdeztük a Modern Könyvtár ötven évéről.

A Modern Könyvtár olyan fontos kultúrbrand volt a szocializmusban, mint a századelőn a Nyugat. A korabeli értelmiségi könyvtárakból nem hiányozhattak a jellegzetes, élénk színű könyvek. A sorozat 1958-ban indult útjára, és 1993-ig évente átlagban 15-20 kötetet adtak ki - 35 év alatt összesen 613-at. A koncepció egyszerű volt, de forradalmi: friss világirodalmat a dolgozó népnek.

Hogyan szexel az átlagamerikai?

"Információt hordozott a nyugati világról" - magyarázza M. Nagy Miklós, a sorozat szerkesztője, miért tehetett szert akkora jelentőségre a Modern Könyvtár. A sok kazah és türkmén elbeszélésen kívül ugyanis olyan szerzők művei jelenhettek meg a sorozatban, mint Dürenmatt, Truman Capote, Salinger, Faulkner, Sylvia Plath, Paul Auster. Ezekkel az írókkal a Modern Könyvtár papírkötésű kiadványaiban találkozhatott először a magyar közönség.

A többi szocialista országban ritkán, vagy egyáltalán nem adták ki ezeket a szerzőket. Magyarországon a Modern Könyvtár jelentett egy kis nyitottságot. "Egy magyar olvasó a hatvanas években John Updike-tól tudta meg, hogyan érez, hogyan gondolkozik, hogyan szexel egy átlagamerikai" - magyarázza M. Nagy Miklós, aki szerint a sorozat nagyrészt ennek az "információs értéknek" köszönhette népszerűségét.

Befektetés

A sorozat 1993-ban abbamaradt, a szocializmus kényelmes anyagi viszonyai után a rendszerváltás utáni években az igényes szépirodalom kiadása hirtelen luxussá vált. A sorozat történetében 14 éves szünet következik, majd a legendát 2007-ben élesztik fel újra - akkor már az Alexandra cégcsoport áll az Európa Könyvkiadó mögött.

A Modern Könyvtár újraindítását többéves gondolkodás és vita előzte meg - meséli M. Nagy Miklós, aki ekkor lett a sorozat szerkesztője. Végül úgy ítélték, maradt még a Modern Könyvtárban annyi szufla, hogy a kiadást üzletileg indokolható módon lehessen folytatni a kétezres években is.

"Sosem rövid távú üzleti vállalkozásként tekintettünk a sorozatra, inkább úgy kezeltük, mint egy befektetést" - mondja M. Nagy Miklós. "Azok a szerzők, akiket egy ilyen típusú sorozatban ma felfedezünk, a kiadó fontos szerzői lehetnek tíz-húsz-harminc év múlva."

A sorozat kötetei ennek megfelelően nem döntenek eladási rekordokat - a legsikeresebb kötet sem haladta meg az ötezres példányszámot -, de bevallottan nem is ez a cél. "Muszáj kísérletezni a holnapért" - fogalmaz a szerkesztő.

 

Szembemenni a bestsellerekkel

A válogatás fő szempontja az irodalmi érték - mondja el M. Nagy Miklós. A Modern Könyvtárba tipikusan fiatal, még nem befutott szerzők fontosnak ítélt alkotásait válogatják be. A sorozatszerkesztő elismeri, tudatosan szembe akarnak menni a bestsellerek divatjával. Ezeket a könyveket azoknak ajánlja, akiknek elegük van a lektűrök tengeréből.

"Ez nem azt jelenti, hogy itt csak vájtfülűeknek való, kísérleti próza olvasható" - szögezi le a szerkesztő. "Kifejezetten törekszünk rá, hogy szerepeljenek olvasmányos könyvek is a sorozatban." Anna Gavalda azért túl könnyed lenne a Modern Könyvtár-sorozatba, a most felkapott fiatal finn-észt írónő, Sofie Oksanen viszont belefért volna. Meg is kapta az egyik könyvét angol fordításban, de mire elolvasta, már elkelt a könyv Magyarországon - meséli M. Nagy Miklós, hogyan csúszott le Sofie Oksanenről a Modern Könyvtár.

Volt, aki nem ütötte meg a mércét: Szergej Minajev Dyxless című regényét hiába vették óriási példányszámban Oroszországban, a szerkesztő szerint irodalmilag nem volt annyira erős, ezért letett a megjelenésről. "Bret Easton Ellis-szerű orosz író, hasonló világot ábrázol" - mondja Minajevről. Antonio Lóbo Antunes megjelentésének viszont nagyon örül, pedig a portugál író már nem elsőkötetes újonc, csak még Magyarországon nem ismerik annyira. "Megtudhatjuk tőle, van portugál irodalom Saramagón túl is"

Általában a kollégákkal együtt választják ki, mely könyvek kerülnek ebbe a sorozatba. A kiadó szerkesztői javasolnak szerzőket a saját nyelvterületükről, és természetesen a külföldi ügynökségek és kiadók is adnak tippeket, kire kell figyelni. A minőségi mércén kívül az egyetlen korlát a terjedelem: a papírkötés 16 ívnél (256 oldal) többet nem nagyon bír el.

Arculatváltás

A 35 év alatt többször igazítottak a borítók designján: az első néhány évben szocreál deltoidok keringtek a barnás-kékes címlapokon, míg végül megjelent az ismerős arculat, a szivárvány minden színében pompázó kötés, derekán fekete csíkkal (később a csíkba került a sorozat neve). A borító bal alsó sarkában található kezdőbetűk a könyv műnemére utaltak (D-dráma, P-próza, T-tanulmány, V-vers).

2007-ben a régi Modern Könyvtár-as borítókra rímelő arculattal indult újra a sorozat. M. Nagy Miklós nagyon kedvelte ezeket az egyszerű, színes borítókat: " szép, hogy azt sugallja, nem a külső csiricsáré csillogás számít, hanem a belső tartalom", de elismeri, hogy ma ez már nem elég vonzó az olvasóknak. Hiába idézi fel vizuálisan a régi legendás sorozat külsejét, ez már kevés.

"Ahogy az elektronikus olvasás egyre inkább elterjed, egy könyvnek nagyon megcsináltnak kell lennie ahhoz, hogy továbbra is vonzó maradjon. Az eddigi, nagyon puritán külső ennek az igénynek már nem felel meg."

Az idei Könyvfesztiválra két könyv jelenik meg a Modern Könyvtár-sorozatból, mindkettő már a megújult borítóval: Dragan Todorovic Félbeszakadt napok krónikája című regénye és Silvia Avallonétól az Acél.

Az új borítókat a tervek szerint mindig más fiatal grafikus tervezi majd. Az első hármat Csáki László, Sirály Dóra és Vidák Zsolt készítette. Így a sorozat borítói grafikai kiállítássá állnak össze - magyarázza M. Nagy Miklós a koncepciót. Szerinte így a sorozat újra összhangba kerül a kor elvárásaival, és erősen bízik benne, hogy ez majd a példányszámokban is tükröződni fog.

AMIT MINDENKÉPPEN EL KELL OLVASNI

Megkértük M. Nagy Miklós sorozatszerkesztőt, hogy a 2007 óta megjelent 22 kötetből ajánljon nekünk ötöt, amelyet a legfontosabbnak és legjobbnak tart.

1. Douglas Coupland: X generáció

"Ez a Modern Könyvtár legújabb történetének  legsikeresebb kötete. A siker oka, hogy a könyv híre már már a megjelenés előtt is eljutott Magyarországra, sőt várták is, hogy ki fogja kiadni nálunk. A szerző kultírónak számít nemcsak nálunk, hanem világszerte."

2. Szerhij Zsadan: Depeche Mode

"Kemény, mocskos, trágár beszámoló az ukrán fiatalok életéről. Zsadan óriási tehetség, dől belőle a fantasztikus, élvezetes próza. Nagy író lesz belőle.

3. Dimitri Verhulst: Problemszki szálloda

"Szikár humorral és nagyon pontosan ábrázolja azt az óriási - részben gazdasági, részben erkölcsi - problémát, amellyel ma Európának szembe kell néznie: a bevándorlást. Hogyan élnek a gazdag Nyugaton a szegény országokból érkező bevándorlók, és mit tud ezzel a jelenséggel kezdeni a Nyugat? Bűbájos, torokszorító, ugyanakkor vicces könyv. Verhulst kimagaslóan nagy író, aki azóta is bizonyítja, hogy jelentős szerző."

4. Niccoló Ammaniti: Én nem félek

"Fiatal olasz szerző, aki egy nagyon egyszerű, ám rémületes olasz családi történetet mesél el egy kisfiú szemszögéből. Lélektanilag és miliőábrázolásában is lenyűgöző, süt belőle a nyilvánvaló tehetség. Az olasz irodalom nagy alakjává érik szép lassan, bebizonyosodott róla, hogy jó választás volt."

5. Sherman Alexies: Menekülés

"Jó humorú, indián származású író, nekem nagyon érdekes az a világ, amelyet bemutat, a mai indiánok élete."