A következő kritikát teljes szívvel csak azoknak tudjuk ajánlani, akik a méltán népszerű gyíkvetélkedő, a Fogadjunk egy kacsában kérdéseit legalább 60%-os arányban meg tudják válaszolni. (A helyes válaszok a kérdések utáni látszólag nem létező, egyébként fehér színű szövegek kiemelésével válnak olvashatóvá!)

1. Dumas melyik regényéből készült világhírű opera?- A kamélonos hölgy.

2. Nevezzenek meg egy híres spanyol festőt, aki gyík volt!- El Gekkó.

3. Nevezzék meg az ókori világ nagy birodalmát!- Szalamandria.

4. Melyik a Naprendszer hetedik bolygója?- A Varánusz.

5. Nevezzék meg a híres tizennyolcadik századi zeneszerzőt!-Tarajos Goethe.

6. Mi Sergio Leone 1966-os filmjének címe?- A jó, a rossz és a gyík.

7. A híres orosz regény főhősnője?-  Iguanna Karenina


A titokzatos gyíkzenekar

Ha az ember tizenegy éves, könnyen megeshet vele, hogy amíg a szülei elmennek nyaralni, az őt pesztráló nővére pedig lelép a haverjaival vadkempingezni, egész éjjel fennmarad tévézni. Nem elég a híradó esti kiadása, hanem kell az éjszakai is. Bár igaz, hogy ehhez végig kell szenvedni a kettő közti vetélkedőt és aztán, ha már úgyis fennmaradtunk eddig, akkor belenézünk az éjszakai filmbe is. Sőt van, hogy még a műsoridő vége is ébren talál bennünket. De vajon hány embernek adatik meg, hogy az elsötétülő kép helyett egy gyíkzenekart lát? Vagy hogy a fenti gyíkvetélkedő kérdésein agyalhat?

Szerencsére egy valakit tudunk: Victort, A titokzatos gyíkzenekar történetének főszereplőjét. A kisfiú körül elképesztően furcsa dolgok történnek, amelyek eleinte látszólag egymástól teljesen függetlenek. Csak egy valami köti össze ezeket: a gyíkok jelenléte. A különös dolgokról az alábbi listát készíti el, hogy könnyebben eligazodjon a kezdődő nyomozás szövevényes szálaiban:

  1. Gyíkzenekar a tévében
     
  2. Gyíklemezborító a kirakatban
     
  3. Gyík Tyúk Sam tenyerén
     
  4. Gyík Roger Mudd vállán
     
  5. Állatos műsor a gyíkokról  (Ekkor főhősünk már nem tud másra gondolni: „Talán országos gyíkhét van. Ötpercenként gyíkokba botlok. Tuti, hogy még elnöknek is meg lehetne választani egy gyíkot.”)
     
  6. Tyúk Sam köszönt a tévéből
     
  7. Élethű gyíkplakát
     
  8. Tyúk Sam taxisofőrnek álcázva
     

Victor tehát lépten-nyomon gyíkos dolgokba botlik. A 2-es pont a szomszédos nagyvárosba tett kirándulása során esik meg vele: a hogborói lemezbolt kirakatában meglátja az előző este a tévében szereplő gyíkzenekar A Modern Gyík Kvartett Mozart-feldolgozásai című lemezét. Tyúk Sam egy buszon megismert alak, aki eleinte inkább megrémiszti Victort, de mire a híradóban megkérdezi, hogy köszönhet-e a kis barátjának, a kisfiú már a segítőjét látja benne, és mikor belátja, hogy egyedül nem tud a rejtély végére jutni, segítséget kér tőle.

A tudás és a szörfdeszka

Daniel Pinkwater regénye az elképesztően humoros nyelvezete és történései mellett az ifjúsági irodalomból jól ismert toposzokkal és bevett fordulatokkal dolgozik. Az ismeretlen, gyerekszemmel hatalmas nagyváros, az utazás, a hajózás, a tanító alak és kincses sziget csak néhány a rengeteg bevett fordulat közül. Utóbbi kettő volt a regényben a leglényegesebb és legkiterjedtebb. Tyúk Sam a tanító, vezető alak, aki egy kissé bogaras, egy kissé rendetlen, de elképesztő tudással rendelkezik. Ahhoz, hogy Victor hozzájuthasson ehhez a tudáshoz, a rejtélyének kulcsához, el kell fogadnia ezt a nem tipikusan tanáralkatú figurát és meg kell bíznia benne. Victor ennek először ellenszegül, de egy rövid víz alatti harc jobb belátásra téríti és együtt érkeznek meg a láthatatlan szigetre.

Ez a láthatatlan sziget pedig mindenképp az eszünkbe idéz temérdek irodalmi művet, ami szintén ezzel az elszigetelt, titokzatos helyszínnel operál. Jelen könyvben ez az a sziget, Gyémántkemény, ahol a csodálatos Mennydörgő város található, ahol a háztetők aranyszínűek, a gyíkok kedvesek és a tévéből tanultak meg angolul. Victor, aki csalódott a mindennapokban, fárasztja a szülei aggódása, idegesíti a nővére hülyesége, nem érti, hogy a korabeli gyerekek miért nem Walter Conkrite rajongók, egyszer csak megérkezik erre a szigetre. Egy olyan helyre, amilyennél jobbat álmodni sem tudott volna, és ahol végre értelmet nyer a hétköznapok minden furcsasága. Legszívesebben el sem menne soha, de Charlie végül meggyőzi, hogy haza induljon. És a gyíkok 220km/h-s sebességgel hazarepítik egy szörfdeszkán.

A titokzatos gyíkzenekar története nem attól remek, hogy szinte észrevétlenül gyúr egésszé egy halom ismert és bevált elemet az ifjúsági irodalomból, hanem attól, hogy mindezt olyan őrült és humoros módon teszi, ami miatt bárhol is olvassuk, kénytelenek vagyunk hangosan nevetni az eseményeken.  A kötetbe pedig akárcsak belelapozva is ízelítőt kaphatunk a hangulatából Stark Attila rajzainak köszönhetően.

Az ember azt gondolná, hogy egy olyan könyv, amiben a szavak nagy részét a „gyík” szó teszi ki, önismétlővé vagy unalmassá válhat. A gyíkzenekarral ez közel sincs így. A figyelmet eleinte tökéletesen fenntartja az izgalmas egyensúlyozás a valóság és nem-valóság határán. Hogy most vajon Victor képzelődik-e, tényleg ott volt-e egy gyík, tényleg varázslat-e vagy csak valamit nem vett észre stb. Mindezt a kisfiú, gyereklogika szerint megfogalmazódott gondolataiban követhetjük, aminél jobban passzoló gondolatvilágot amúgy sem tudnék elképzelni, ha gyíkzenekarról van szó. A kicsit bogaras, kicsit visszahúzódó, szardellás pizzáért rajongó, makettragasztó, a felnőttek világát hihetetlen cinizmussal kezelő kisgyerek tökéletes elbeszélőjévé válik annak a történetnek, ami az egész addigi világát a feje tetejére állítja. Külön forrása a humornak Victor azon tulajdonsága is, hogy bár részt vesz bennük, soha nem engedi, hogy az események összekuszálódjanak, logikusan és rendkívül éles eszűen mérlegeli a legidiótább szituációkat is, amikbe belekeveredik.

Olyasmi ez mint amikor egy kétéves kislány örömmel tartja feléd a homokozóvödröt, hogy “neked főztem”, és miután te kóstolást tettetsz, lekicsinylően közli, hogy “dehát ez csak homok”.

Daniel Pinkwater: A titokzatos gyíkzenekar története, Európa Könyvkiadó, 2013, 144 oldal, 2290 Ft