kötve-fűzve

Már tíz éve csak temetjük Stephen Kinget újonnan megjelenő fantáziamentes és marketingszagú könyvei miatt, mivel azok alapján azt hihetnénk, hogy a horror koronázatlan királya - rég túl karrierje csúcspontján- már tényleg nem tud újat mutatni. A Búra alatt is afféle utolsó szalmaszálként szolgált egészen addig, amíg rájöttünk: a könyv maga a Nagy Visszatérés. Egyszerre ébreszt nosztalgiát a régi, „klasszikus” művei iránt, és mutat újat még a rajongó kemény mag számára is.

A Nyughatatlanok-ról az ajánlók alapján azt lehetett gondolni, egy 19. század közepén játszódó, jókais történelmi regény az emigrálni kényszerült hős magyar szabadságharcosokról. A történeten azonban a szenvtelen női szemszög és a rémregény álca csavar egyet.

A jó strandos könyv leköt annyira, hogy ne zavarjon a hőség, viszont bármikor le tudod rakni, hogy beszaladj a vízbe. Fontos ismérve még, hogy bírod tartani fél kézzel, és nem bánod, ha homok megy a lapjai közé. Mielőtt megvennéd az éppen aktuális vérfagyasztó kolostorregényt, divatos fantasyt vagy szerelmes történetet, olvasd el ajánlónkat! Krimik, lányregények, sci-fik, paródiák a frissen megjelentek közül, naptej mellé.

A második világháború időszaka kimeríthetetlen témája a magas- és a populáris irodalomnak. Ha lehet kategorizálni a korszakkal foglalkozó regényeket, talán a történelmi regényekhez sorolhatnánk ezeket: a többnyire izgalmas vagy nyomasztó fikció megelevenít valamit a megtörtént múltból, és az olvasó történelmi tudásán, fantáziáján és vérmérsékletén múlik, mennyit hajlandó elhinni ezekből. Laurent Binet francia történelemtanár 2010-ben megjelent első regénye, a HHhH (Himmlers Hirn heisst Heydrich [Himmler agyát Heydrichnek hívják]), mellyel elnyerte az elsőkötetesek Goncourt-díját, e tekintetben még a szokásosnál is többet bíz az olvasóra.

Ősszel jelenik meg magyarul a Nemzetközi Man Booker Díj idei nyertesének, Philip Roth-nak a legutóbbi könyve, a Nemezisz. Az Európa Könyvkiadó adja ki, a fordítás már készül. Az amerikai szerző Magyarországon is megtalálta olvasóközönségét, noha nem tartozik a bestseller-írók közé - értékelte Philip Roth helyét az MTI-nek M. Nagy Miklós, az Európa Könyvkiadó főszerkesztője. M. Nagy az életmű csúcsának az ún. amerikai trilógiát tartja, vagyis az Amerikai pasztorál-t, a Kommunistához mentem feleségül-t és A szégyenfolt-ot. A főszerkesztő szerint Roth jelenleg az "öreg korszakát" éli, "fő témája az öregedés".

A tavaly megjelent Nemezisz szerinte egy gyakori Philip Roth-témára épül: "van egy tökéletes ember, akit a sors tönkre tesz".A történet a második világháború idején játszódik az Egyesült Államokban, ahol szörnyű gyermekparalízis-járvány dúl. A könyv főszereplője egy zsidó fiatalember, aki apró testi hibája miatt alkalmatlan a katonai szolgálatra. Szerelme meghívja magához a hegyekbe, abba a táborba, ahol ő dolgozik. A fiú érkezése után kitör a paralízisjárvány, a főszereplő is megbetegszik és tolószékbe kényszerül. Soha többet nem tud szabadulni attól a gondolattól, hogy akaratlanul is gyilkossá vált" - ismertette a történetet a főszerkesztő. (MTI)

Korábban: Philip Roth kapta a Nemzetközi Man Booker-díjat

Mit gondolt egy szerb ellenzéki a kilencvenes évek elején a hazájáról? Dragan Todorovic Kanadába emigrált szerb író regénye, a most megjelent Félbeszakadt napok krónikája a délszláv háborúról tudósít egy lázadó művészközösség szemén keresztül. Sem a fagyiszobor, sem a tüntetés nem állítja meg a háborúba masírozó Milosevicet. A főhős emigrál, és kintről figyeli tovább az eseményeket.

Saramago meghalt, de előtte még megmondta a magáét. A 86 éves író Káin című utolsó regénye provokatív Biblia-értelmezés. Ábel gyilkosa térben és időben utazgat az Ószövetség eseményei között. Ádám és Éva gyümölcsöt kunyerál, az angyalok bénáznak, Isten pedig munkaruhát öltve száll le az égből. A portugál író utolsó könyve a Könyvfesztiválra jelent meg magyarul. 

Hasfelmetsző Jack, az Elefántember, Charles Darwin, H. G. Wells, Arthur Conan Doyle - sajátos névsor. Mindannyian felbukkannak Az idő térképe című regényben. A spanyol Félix J. Palma elképesztő időutazásra hívja az olvasót. Mottója: "Ha a szomszéd kertje mindig zöldebb, vajon milyen színben pompázhat a szomszéd univerzum?" Időutazós regénye színes és fordulatos, nem csoda, ha minden országban kapkodnak érte a kiadók.

Félix J. Palma most robbant be a nemzetközi terepre Az idő térképe című időutazós regényével. Művét számos nyelvre lefordították, a világ az új Carlos Ruiz Zafónként ünnepli. A magyar kiadás megjelenése alkalmából Budapestre látogató spanyol írótól megtudtuk, hogy H. G. Wells hatására fogott bele a könyv írásába, és őt magát is meglepte a világsiker, melynek köszönhetően életében először tud megélni az irodalomból. Kiderült, Az idő térképe egy trilógia első része, melynek már a második kötete is megszületett, spanyolul most fog megjelenni.

A félig magyar származású lengyel író, Krzysztof Varga másfél éve hívta fel magára a figyelmet, amikor Turulpörkölt című könyvében frusztrált, sértődött és nosztalgiába merevedett nemzetnek írta le a magyarokat. A díjnyertes regény - bár magyarokról szólt - Lengyelországban is óriási sikert aratott. Az író most megjelenő könyvében honfitársai elé tart tükröt. A Műmárvány síremlék sci-fibe burkolt társadalomkritika, amelyből kiderül, milyennek látja a megmondós Krzysztof Varga saját korát. A szerzővel magyar és lengyel mentalitásról, Varsóról és Debrecenről, valamint a sci-firől beszélgettünk.

A Turulpörköltben a félig magyar származású lengyel író, Krzysztof Varga a nemzeti pszichózisok éles szemű Csernus dokijaként mutatkozott be. A magyar néplélek leleplezése után azt vártuk, a lengyeleket fogja analizálni a díványán. Nem ez történt. A Könyvfesztiválra megjelenő könyv, a Műmárvány síremlék még a Turulpörkölt előtt íródott, és nem a lengyelekről szól. Még csak Közép-Európáról sem (noha a szerző szívesen bizonygatja ezt). Varga egy globális kort mutat be szarkasztikusan. A ma kiábrándító fogyasztói kultúrájáról regényt írni nehéz vállalkozás, ezért az író kitalál egy trükköt: 2071-ben egy kései utód a rég meghalt nagyszülőknél tartott lomtalanítás után kezd merengeni családja történetén.

Az áprilisi Könyvfesztiválra megjelenő két új kötettel megújul az Európa Könyvkiadó legendás Modern Könyvtár-sorozata. A szocializmusban ablakot nyitott a nyugati világra, mostantól fiatalos és trendi irodalmi elitzsebkönyv akar lenni. Nem először újítják meg a designt, most minden borítót más művész tervez, amelyek idővel grafikai kiállítássá állnak össze a polcon. A sorozat szerkesztőjét, M. Nagy Miklóst kérdeztük a Modern Könyvtár ötven évéről.

Amilyen nagy lelkesedéssel várjuk a soron következő Stephen King-kötetet, akkora csalódás érheti az olvasót a könyv elfogyasztása után. Nem is érdemes nagy elvárásokkal belekezdeni King ötödik, elbeszéléseit tartalmazó gyűjteményébe. És hiába terpeszkedik a borítón az író neve, sajnos már csak a megszokás miatt figyelünk fel rá - a zsigerekig ható félelem ezúttal is hiányzik.

Tavaly év végén magyarul is megjelent Lisa Rogak Kísértetszív című életrajzi könyve Stephen Kingről. A regény pont jó a rajongóknak: nem ragad le az adatok ismertetésénél, helyette elsősorban emberi oldaláról mutatja be az írót. A legnépszerűbb horrorszerző jó ismerősünk lesz a végére. Szia, Steve.

Szerkesztője a tavalyi év legjobb könyvének nevezte  Italo Calvino három kisregényből álló, Eleink című kötetét. Kiderült, nem véletlenül. Bár a könyv külseje nem sokat mutat, kincsre bukkantunk.

Nem kell sokat várni a Murakami-eposzra, jön Houellebecq botránykönyve, és végre kiadnak egy sokat emlegetett melegregényt. Megjelenik magyarul Tony Blair életrajza, Rakovszky Zsuzsa pedig egy transzszexuális nőről írt regényt. A kiadók egyelőre csak az év első felének megjelenéseit osztották meg velünk, de már ennek alapján is elmondhatjuk, jó lesz 2011. Huszonöt könyv a következő fél évből.

Mark Haddon gyerekeinek igazán nehéz dolguk lesz, mikor normális kamaszként, alkalomadtán apjuk fejéhez kívánják vágni, hogy a faternak fogalma sem lehet arról, min mennek keresztül. Az író papa ugyanis, minimum két saját kötet felmutatásával tudja majd cáfolni a vádakat. Persze ha Haddon valóban olyan jófej és őszinte, mint amilyennek A kutya különös esete az éjszakában és a nemrég megjelent Bumm! alapján elképzeljük, akkor könnyen lehet, hogy sosem kerül ehhez hasonló, szorult helyzetbe.

Azt gondolnánk, hogy két olyan széles látókörű, intelligens ember, mint a szemiotikus professzor-író Umberto Eco és a Bunuellel, Hanekével együtt forgatókönyveket író Jean-Claude Carriére korszerűen és bölcsen gondolkodnak a világról. De nem. Két nagypapa sopánkodik az adathordozók gyors elavulásán.

Ki Oszama bin Laden kedvenc filozófusa? Melyik amerikai elnökre hasonlít leginkább Máhmúd Ahmadinezsad iráni államfő? Hogyan készült Tony Blair a hajléktalanlétre? Mindezekre, és számos még inkább húsbavágó kérdésre is választ kapunk Martin Amis angol író A második gép című könyvéből, melyben a World Trade Center elleni terrortámadással és annak világpolitikai következményeivel foglalkozó írásait gyűjtötte kötetbe. És amelyben jóformán minden politikust, akinek a nevével az évtized első felében tele voltak a híradók, nemes egyszerűséggel elküld a búsba. Emlékezetes irodalom, nem csak politológia szakos olvasóknak.

Konrád Györgyöt nem kell bemutatni. A látogatót, A cinkost vagy A városalapítót az is ismeri, aki nem is olvasta. És mindenki szembesült már politikai tevékenységével. Konrád György napjaink egyik legismertebb magyar írója külföldön, főleg Németországban. Azt talán kevesebben tudják, hogy filmekben is vállalt szerepet. Életművében mindig is nagyobb hangsúlyt kapott az esszé, mint a szépirodalom: új könyvében a zsidó létről gondolkodik.

Huszonöt évvel a Nullánál is kevesebb után Bret Easton Ellis megírta, mi lett negyvenes éveikre a regény közönyös, sivár és tehetetlen tinédzsereiből. Aki az előzményhez hasonló erejű korrajzot vár, csalódni fog. A Királyi hálószobák nem korrajz, csak pár furcsa szerelem és pár még furcsább gyilkosság története. Annak viszont nem rossz.

Arculatváltáson esett át az utóbbi hónapokban az Európa Könyvkiadó: szokatlan, formabontó borítók fémjelzik az új művészeti vezető, Gerhes Gábor vizuális reformját. A képzőművész-dizájner szerint a könyvnek tizedmásodpercei vannak, hogy hasson, a kortárs irodalmat megjelentető Európának pedig külalakjában is igazodnia kell a trendekhez. Gerhes Gábor hatáskeltő trükkökről és a fiatal művészgenerációról mesélt nekünk, és közben elárulta azt is, új köntösben folytatódik a legendás Modern Könyvtár-sorozat, modern dizájnnal adják ki újra az összes Bret Easton Ellist és Pelevint, sőt az Európa hagyományos Agatha Christie-szériája is frissül. Interjúnkból kiderül, hogy készül a kortárs világirodalom új ruhája.

Az Európa Könyvkiadó hírei szerint november utolsó hetében fog kijönni magyarul Bret Easton Ellis régóta várt Királyi hálószobák című új regénye, addig is itt a letisztult, minimalista borító (Cuba Gergő munkája). A Királyi hálószobák Bret Easton Ellis hetedik regénye, és az első könyvének, az 1985-ös Nullánál is kevesebb-nek a folytatása. Épp ezért a kiadó a Királyi hálószobák megjelenése alkalmából a Nullánál is kevesebb-et is kiadja megint, méghozzá új, a folytatáshoz passzoló borítóval, lásd a képen. Az iPhone kicsit furán mutat a borítón, de nyilván a jelen egyik ikonikus tárgyaként a két regény között eltelt időt hivatott jelezni (a Királyi hálószobák 25 évvel később játszódik), és ez tök jó, hogy így megkomponálják a vizuális összhangot. (Ráadásul a főszereplő mindig a telefonjára kap furcsa üzeneteket, és ezeknek fontos szerep jut a regényben.) Egészében véve pofás a borító, főleg így a Nullánál mellett. A Királyi hálószobák esetében egyébként a magyar változat meglepően gyorsan követi az eredetit (M. Nagy Miklós fordította), hiszen a könyv - Imperial Bedrooms címmel - csak idén nyáron jelent meg angolul is. Akik már olvasták, azt mondják, jobb, mint az utóbbi évek Bret Easton Ellis-könyvei, szóval bizakodhatunk. Nemsokára jön kritikánk is!

Umberto Eco szélhámos hamisító hőse végigszáguld a 19. század második felén: Garibaldinál kémkedik, Sigmund Freuddal vacsorázgat, machinál a Dreyfus-ügyben, és ha ez még nem lenne elég, ott bábáskodik a Cion bölcseinek jegyzőkönyveként elhíresült titokzatos iromány születésénél is. Múlt héten látott napvilágot olasz nyelven Eco Il cimitero di Praga (A prágai temető) című új regénye, amit az olasz sajtó az új A rózsa neveként harangozott be. Barna Imre már javában dolgozik a regény magyar fordításán, ami csak a jövő évben lesz kész, de addig is mesél a briliáns és bonyolult regényeiről ismert Umberto Eco legújabb könyvéről.

Az utóbbi időben egyre több színvonalas dél-amerikai regény lát magyarul napvilágot az angolszász kultúra uralta világban, így végre megismerkedhetünk a latin-amerikai szerzők fiatalabb generációjával is. A fiatalon elhunyt chilei Roberto Bolanót mindenki az új Borgesként tartja számon. Bár könyveit csak most kezdi kiadni az Európa Könyvkiadó, egész izmos magyarországi rajongótáborral büszkélkedhet, akik wikipédiás oldalait is példás rendben tartják. Mi most az első magyarul megjelenő regényt, az Éjszaka Chilébent olvastuk tőle.

Az új Umberto Eco-regény még egy év, jön hamarosan Mario Vargas Llosa A kelta álma című könyve is, a válság pedig múlóban. Barna Imre, az Európa Könyvkiadó igazgatója értékelte a frankfurti könyvvásárt.

Vámos Miklós A csillagok világa című új könyvében Virág Pál középkorú tengerjogász bőrébe bújik, akinek legfőbb ismertetőjegye, hogy állandóan mesél. Világnézetét és tudását, mint trezorba, úgy zárja mesékbe, hogy így adja át fiainak. Mesél az óbudai plüssállatkagyárról, Pompejiről és az időmértékes verselésről, Julius Caesarról és a kalózokról, Gulliverről és Steven Spielberg dinoszauruszairól - közben pedig az ő életét is megismerjük minden felnőtt gondjával és nehézségével együtt. A történetek meg(rajz)filmesítésért kiáltanak, de míg az megszületik, sok jó sztorit zsákmányolhatunk saját gyermekeink számára.

Skandináv krimi, hiszen skandináv szerző műve, Skandináviában játszódik, rejtélyes halálesetek körül bonyolódik a cselekménye és árad belőle a depresszió. De jóval több is annál: nem csak bűnregény, hanem bűn és bűnhődés regénye, nem csak egy szubkultúra rajza, hanem minden tizenéves közös sorsáé, nem csak néhány kamasz tragikus halálának hátterét tárja fel, hanem minden egyes szereplő lelkének legbelső, halálos mélységét. Monika Fagerholm Az amerikai lány című műve skandináv kriminek álcázott, de minden műfaji besorolás felett álló szívfájdító tökéletesség.

Az Apa és fia című regényével berobbant brit Tony Parsons kapcsán szokták gyakran emlegetni a "pasi irodalom" (lad lit) kifejezést. Mondván, ő teremtette meg a Bridget Jones-féle csajos könyvek (chick lit) pasis ellenpárját, ahol tipikus harmincas férfi-parák kerülnek előtérbe könnyed, olvasmányos tálalásban: elköteleződés, felelősségvállalás, házasság, válás, gyereknevelés, ilyesmi. A pasik jobban jártak, hiszen Tony Parsons vagy Nick Hornby (akit még ebbe a kategóriába szoktak utalni) legrosszabb formájában is jobb, mint az átlag rózsaszín borítós csajos könyv. Parsons állandó visszatérő témája a házasság és a család. Legutóbb magyarra fordított regényében, A kedvenc feleségem-ben megint veszélybe kerül egy frigy, most éppen Kínában.

Tavaly egy elsőkönyves fiatal olasz fizikus srác azzal lepett meg mindenkit, hogy Stieg Larsson, Stephenie Meyer és Dan Brown mögött a negyedik helyen végzett a nemzetközi könyves toplistán. Ráadásul az olaszok legjelentősebb irodalmi díját, a Premio Stregát is begyűjtötte rögtön. Könyvéből azonnal film készült Isabella Rossellini szereplésével, most szeptemberben fogják bemutatni a velencei filmfesztivál versenyszekciójában. A prímszámok magánya nyomasztó történet egy anorexiás, bicegős fiatal lány és egy öngyilkos hajlamú, súlyosan szociofób fiú szerelméről.

Jorge Amado könyvéből kiderül, hogy milyen lehetett Brazília a véget nem érő szappanoperák és Coelho ezoterikus tanmeséi előtt. Az író a '30-as évek színes forgatagába repít minket, ahol fura fickókkal ismerkedünk meg. A varázsló gyanús üzelmeket folytat, a szegény srác sztárságra tör, a többiek pedig csak isznak. A munkásosztály hős fiain tényleg csak a szocializmus segíthet? És legfőképpen: ki lehet az a Zsubiabá?

A portugál ikon, José Saramago karrierje nagyjából hasonló sebességgel száguldott, mint könyvbéli elefántja a poros lisszaboni földúton. Ha rosszmájú akarnék lenni, azonnal hozzátenném: önmagában már az is elég gyanús, ha valaki csak aggkorában kezdi el ontani magából a regényeket, de akkor viszont kétévente újjal rukkol elő. Aztán jön ez a szerethető apóka oldalakat átszelő mondataival, folyamatos beszólogatásaival, és szép csendben mindenkit megvesz kilóra. Bónusznak meg behúzott még egy Nobel-díjat is... Saramago idén júniusban, 87 éves korában hunyt el, utolsó előtti regénye, Az elefánt vándorútja halálhíre előtt nem sokkal látott napvilágot magyarul.