kötve-fűzve

Miért nincsenek e-könyvek a magyar piacon? Min csodálkozott el Sjón, amikor áprilisban Magyarországra látogatott? Mi a nagyobb biztosíték: az egynyári bestsellerek vagy a szépirodalmi művek kiadása? Pénz vagy írás? Avagy eladható-e a kortárs magyar irodalom? címmel szerveztek kerekasztal-beszélgetést a magyar könyvpiac problémáiról, kihívásairól. A Toldi Moziban tartott hétfő esti rendezvényen a könyvpiacot általában a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója, Zentai Péter László képviselte a kerekasztalnál, míg a Magvető Kiadó szerkesztője, Szegő János a szépirodalmi vonalat; a Libri főszerkesztője, Dunajcsik Mátyás pedig a szakácskönyvtől a verseskötetig terjedő profilú, flexibilis kiadót prezentálta.

César Aira 1987-es, magyarra először csak most lefordított műve, a Kísértetek egyetlen nap eseményeit fogja közre, miközben a nagyon is időhöz, sőt percekhez kötött történések megkérdőjelezhetetlenül az örökkévalóság felé tartanak. Az esszéisztikus hangvételű részletekkel bőven megspékelt kisregény középpontjába Patri, a Viñas-család álmodozó nagylánya kerül. Álmai a mindennapok elviselésének, majd az azokból való kilépésnek a lehetőségét hordozzák. A Kísértetek, hasonlóan az Epizód egy vándorfestő életéből című könyvhöz (itt írtunk róla), a borgesi töménységre emlékeztet a szépirodalmi, irodalomtudományi, filozófiai részek vegyítésével.

Elina Hirvonen legújabb regényét olvasni zavarba ejtő élmény. Az első pár fejezet nem is próbálja feloldani ezt a zavart: a megértést segítő tájleírások és jellemábrázolások hiányában vakon tapogatózva haladunk előre a történetben, sokszor a betűkön kívül semmi nem jelenik meg a képzeletünkben. Ezt a kényelmetlen érzést fokozza a regény hangnemének látszólag indokolatlan váltakozása: a naplószerű leírások túlzott romantikáját többször hirtelen cserélik fel az erőszak naturalisztikus képei. Ez megzavarja a harmonikus olvasás élményét, és idő kell, hogy magával ragadjon bennünket a könyv. Azonban ha megszokjuk, hogy ide-oda dobál minket a történet anélkül, hogy kapaszkodóval szolgálna, kíváncsivá válunk, hogy legalább a szereplők meg tudják-e vetni lábukat ebben a káoszban.

Szeghalmi Lőrincz orvosdoktor 1840 körül írt leveleit Kaposváron találták meg nemrég egy plébánia felújításakor. A levelekben a fiatal, Ung vármegyei orvos különös, racionálisan nem megmagyarázható jelenségekről számol be barátjának. A leveleket Alt Krisztián válogatta, szerkesztette levélregénnyé. A Magvető Kiadó egy saját oldalt is készített hozzá, ahol a szerző életrajza, korabeli dokumentumok, térképek egészítik ki a könyvet. A hitelesség alátámasztására törekvő honlap, a komoly szerkesztői munka és a levelek megtalálásának körülményei együtt nehezen megválaszolható kérdéseket vetnek fel: vajon meddig tartanak Szeghalmi Lőrincz levelei, hol kezdődik Alt Krisztián munkája – és egyáltalán, valóban léteztek-e ezek a levelek.

Az irodalom területén az egyik leggyakrabban feltett kérdés, hogyan lehet olvasókat szerezni a könyveknek a multimédia folyamatos fejlődése mellett, illetve azt felhasználva. Csütörtök este a zLabor Kommunikációs Megoldások csapata egy lehetséges megoldást mutatott be, és beszélgetést kezdeményezett az irodalom népszerűsítésének lehetőségeiről az Akvárium Klubban.

A könyvfilm egy könyv alapján készülő rövid filmes alkotás, amelynek célja a népszerűsítés, a hatásgyakorlás. A fülszöveghez hasonlóan a könyvfilm a könyv tartalmát és hangulatvilágát igyekszik megragadni. Tulajdonképpen ez egy sűrített, szabadon értelmezett, a látványos és a hatásos könyvrészletekre fókuszáló adaptációt jelent, amely a műfaji sajátosságok miatt széles közönséghez jut el az interneten, a közösségi médián keresztül. A zLabor csütörtök este mutatta be az első magyar könyvfilmet, ami Szeghalmi Lőrincz Levelek az árnyékvilágból című könyvét promotálja.

Áprilisban több gyerekkönyvvel is jelentkezik a Magvető Kiadó. A Könyvfesztiválra érkezik Máté Angi újabb meséje, a Kapitány és Narancshal Rofusz Kinga rajzaival. Ulickajától megjelenik a második mesekönyv, a Történetek gyerekekről és felnőttekről, amelyet Lakatos István munkái kísérnek. És jön Szabó T. Anna verseskötete, a Tatoktatok Kárpáti Tibor minimalista illusztrációival.

A Fehér-regények olvasója már a második oldalon hangosan röhög. Nagyon ritka, hogy az egyszeri olvasó beleszeret egy íróba. Érdekes, hogy bár kevesen ismerik Fehért, ők annyira szeretik, ahogyan csak néhány kitüntetett nevet lehetséges – mint a magyarok közül például Kosztolányit, Tar Sándort vagy épp Örkényt. Igazi ünnep tehát a Kossuthkifli megjelenése az író rajongóinak, annál is inkább, mert Fehér nyolc éve nem jelentkezett friss nagyepikai művel.

Az Esték a cirkuszban világának egyik legfőbb érdekessége, hogy az olvasás első pillanatában el kell fogadnunk: itt maguktól értetődően létezhetnek a legfurcsább lények, ahogyan természetes az is, hogy egy kis aranytojás akár egy teljes világot rejthet. Angela Carter regénye egy cirkusz történetét bontja ki, így önként adódik a kérdés, hogy a hősök akkor önmaguk-e, amikor lemossák a festéket, és leveszik a jelmezt, vagy teremtett énjük bármi másnál „valódibb”.

A kiadott gyerekkönyvek csaknem hatvan százaléka készül a 6 év alatti gyerekeknek a KSH adatai szerint. A szerényebb választék miatt nagy érdeklődést vált ki, ha végre egy 10-14 éveseknek szóló regény jelenik meg egy magyar szerzőtől. Különösen, ha azt a Magvető adja ki, ahol viszonylag ritkán jelentkeznek gyerekkönyvvel, a kivételek között pedig olyan kortárs kánonképző könyveket találni, mint például Varró Dániel verses meseregénye (Túl a Maszat-hegyen), Kovács András Ferenc gyűjteményes verskötete (Hajnali csillag peremén) vagy Tóth Krisztina kötete (Állatságok).

Ebben a környezetben jelent meg 2011 végén Lakatos István meseregénye, a Dobozváros.

Az izlandiaknál az időjárás fontos beszédtéma, úgy ötven évvel ezelőttig akár élet-halál kérdése is lehetett. Nagyjából az előző század közepéig, a dán fennhatóság alól való 1944-es felszabadulásáig elszigetelten, igencsak nyomorúságos sorban tengődő nép volt az izlandi, kiszolgáltatva az időjárás kénye-kedvének. Nem voltak még exportra is termelő üvegházak, hőforrások vizével fűtött lakások és utcák; az akkori izlandiak a jelen magas életszínvonalát legmerészebb álmukban sem remélhették.

Milyen lehet megkapni a Svéd Királyi Akadémia legnagyobb kitüntetését, mit érez ilyenkor egy hetvenéves ember, akinek eddig ismeretlen regényeit innentől fogva elkezdi olvasni a világ? Mennyiben érezheti kárpótlásnak ezt a kései erkölcsi és anyagi elismerést, mikor élete javát diktatúrákban kénytelen leélni? Miről fog írni, ha eddig a mellőzöttségből merített ihletet?

A Nobel-díjas szerző 2001 és 2003 között írt naplója Mentés másként címmel kerül a boltokba. A könyvben Kertész Imre beszél súlyosbodó Parkinson-kórjáról, amely miatt át kellett térnie a számítógépre, ír Budapestről Berlinbe való költözéséről és a Nobel-díjról.

Ljudmila Ulickaja könyveit egy orosz riporter értelmiségieknek szóló szappanoperának nevezte. Most megjelenő Imágó című regénye azonban sötétebb hangulatú, mint amit megszoktunk tőle. Ulickaja még sosem ábrázolta ilyen közelről, hogyan hatott a diktatúra a szovjet mindennapokra. Az írónőt budapesti látogatása alatt arról kérdeztük, ő írt-e illegális újságokba, összetűzött-e a hatalommal, és érdekesebbek-e szerinte a nők. Interjú.

Hátizsákokban tiltott irodalmat rejtegető áltitkárok és sötét társbérleti szobákban szamizdatokat szerkesztgető bölcsészek ellenzéki világába visz Ljudmila Ulickaja most megjelent Imágó című regénye. A legnépszerűbb orosz írónő férfias és komor regényt írt a nyolcvanas évekbeli szovjet értelmiségi létről. Ulickaja egyik korábbi könyvéből sem tudtunk meg ennyi mindent a Szovjetunió fojtogató politikai klímájáról.

Legjobban egy mesebeli sasmadarat várunk, de előre rákattantunk két családregényre is: jön Kepes András első regénye és Julie Orringer második világháborús Láthatatlan hídja, amit Koltai Lajos akar megfilmesíteni.

Ljudmila Ulickaja orosz írónő szeptember 7. és 15. között Magyarországra érkezik Imágó című új regényének bemutatójára. Bár két éve már járt nálunk a Könyvfesztivál díszvendégeként (beszélgettünk is vele), most újra lenyom egy országjáró programot könyvbemutatóval, beszélgetésekkel és dedikálással. Szeptember 9-én négykor a pécsi Tudásközpontban lehet vele találkozni, 12-én a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán fog beszélgetni magyar fordítójával, Goretity Józseffel, végül szeptember 14-én érkezik Budapestre, a Puskin mozi Metropolis termébe. Dedikálás mindhárom alkalommal lesz a program után. A fővárosi eseményt egy filmvetítés zárja, este nyolckor az Így ért véget a nyaram című orosz filmet lehet megnézni premier előtt.

Korábban: KGB és disszidensek Ulickaja új regényében

A jó strandos könyv leköt annyira, hogy ne zavarjon a hőség, viszont bármikor le tudod rakni, hogy beszaladj a vízbe. Fontos ismérve még, hogy bírod tartani fél kézzel, és nem bánod, ha homok megy a lapjai közé. Mielőtt megvennéd az éppen aktuális vérfagyasztó kolostorregényt, divatos fantasyt vagy szerelmes történetet, olvasd el ajánlónkat! Krimik, lányregények, sci-fik, paródiák a frissen megjelentek közül, naptej mellé.

Spiró György Kémjelentés című új novelláskötete hajszálpontos látlelet a mai magyar társadalom közérzetéről. A kortárs magyar írókra nem jellemző, hogy szeretnének a jelen problémáiról írni. Spiró megtette, fontos szövegek születtek.

Rakovszky Zsuzsa kétségtelenül vonzódik a szexuális elhajlásokhoz. Legalábbis ezt sugallja, hogy A kígyó árnyéka aberrált apja-lánya kapcsolata után ismét meglehetősen kényes témához nyúlt: hogyan élt egy nő férfiként a 19. század végén. A nemet váltó nőt apósa feljelenti, a börtönben írt feljegyzések, levelek adják az életrajzi könyv gerincét. Magába szippantó, meglepő, bizarr történet, mégis marad hiányérzetünk. Mintha a szerzőt annyira magával ragadták volna a főszereplő érzései, hogy megfeledkezett volna a háttér és a többi figura árnyaltabb kidolgozásáról.

Ha Tóth Krisztina prózát ír, annak óriási tétje van: tud-e olyan erős lenni, mint a 2006-os Vonalkód? A mostani Könyvhétre megjelenő Pixel című novelláskötet szerkezetében és témáiban hasonló, de a tárcaműfajból adódó kötelezően kurta terjedelem kalitkába zárja a történeteket.

A Magvető Kiadó kirakott a honlapjára egyet Spiró György Kémjelentés című, Könyvhétre megjelenő kötetének novellái közül. A Milyenek a csehek (meg a magyarok meg a lengyelek)? című rövidke és frappáns írás azt hasonlítja össze, hogyan viselkednének a címbeli három nemzet tagjai, ha az orvosi rendelőben egy lány előre engedne egy idős nénit a sorban. Spiró szerint a csehek a legvidámabbak. A novella itt olvasható! (Vigyázat, pdf.)

Cormac McCarthy Határvidék trilógiájának első részét nem a sztori teszi érdekessé, mert az elég sablonos, hanem a hangulat. A mexikói határvidék minden cecelégye a fülünkben zümmög, miközben a Texasból menekülő suhancok boldogulni próbálnak délen. Reménytelenül, persze, hiszen McCarthy-regényről van szó. A Vad lovakat olvastuk. 

Ha azt gondolta valaki, hogy Krasznahorkai László, Tarr Béla állandó alkotótársa egy búskomor, pesszimista remete, aki állandóan világégésről fantáziál, ráadásul hosszú mondatokban, az most ezt elfelejtheti. Egy derűs ember beszélt nekünk a kínai bevásárlóközpontokról, divatos rockkoncertekről és a bulvármédia filozófiájáról. Kitárgyaltuk, hogy rossz a marketingje, hogy David Byrne-nel a konyhában zenélgettek, és hogy az irodalom helyett nemsokára gondolkodunk. Közben elfogyasztottunk némi szusit is. Nemrég került a mozikba Krasznahorkai László egy korábbi szövegére alapozó, A torinói ló című film, ennek ürügyén ültünk le beszélgetni, de az író szerint ő már Tarr Béláról mindent elmondott.

Rituális gyilkosság, sehova nem vezető nyomozás, eutanázia, perverz rovargyűjtő, problematikus apa-fia viszony, öngyilkosság - mintha egy fordulatos lektűr hívószavai lennének, pedig nem, az új Houellebecq-regényről van szó. Az Elemi részecskéken edződött közönségnek a szeme sem rezdül az új Houellebecq-könyv olvastán, pedig ez is tartalmaz jócskán gyomorforgató részeket, ha nem is ömlik belőle a szex és provokáció olyan mértékben, mint az előbb emlegetett kötetből. Az új botránykönyvéért Houellebecq elnyerte érte a legrangosabb francia irodalmi díjat.

A Magvető most rakta ki Facebook-oldalára a provokatőr francia író legújabb könyvének magyar borítóját, ami szerintünk igen pofásra sikerült, külcsínben veri az eddig megjelent külföldi kiadásokat (igaz, az angol nyelvű fordítás még nem jelent meg, borítót sem találtunk hozzá). A borítót Pintér József készítette. A térkép és a táj hazájában tavaly sok vitát kavart a plágiumvád és a valós szereplők szerepeltetése miatt, szerzője viszont megkapta érte a franciák legnagyobb irodalmi díját. Nálunk az áprilisi Könyvfesztiválra fog megjelenni.

György Péter esztéta, kritikus az Apám helyett című, most megjelent könyvében arra a kérdésre keresi a választ, miért volt édesapja kommunista, majd Jobbik-szimpatizáns, miért szerette az absztrakt művészetet, és miért dugdosta élete végéig a bori noteszt. Nyomozása közben nemcsak a 20. századi zsidó identitás egyik lehetséges történetét rajzolja fel, hanem személyes esszékben elemzi az Iskola a határon című Ottlik-regényt, az Egy szerelem három éjszakája című musicalt és a Szentendre-szigeti nyaralótelep kultúrtörténetét, hogy végül eljusson saját konfliktusos identitásáig. A kötet legtanulságosabb szövege az, amelyben a magyarok történelmi amnéziájának okairól esik szó.

Egy elfuserált meleg pap, egy felszarvazott vasutas, a fővárosban kudarcot valló állványozómunkás és a mai Budapesten helyét kereső hivatalnok - ők a főszereplői Grecsó Krisztián most megjelent Mellettem elférsz című regényének. Saját családja, három generáció. A regény mélyre megy, érződik; kár, hogy a családi mítoszokból nem nő ki mitológia. Most is bele lehet kábulni Grecsó mondataiba és történeteibe, de a könyv igazi erénye, hogy olvasás közben eszedbe jut, vajon a te nagyapád hogyan ismerkedett meg a nagymamáddal.

Nincs év Ljudmila Ulickaja új könyve nélkül: már lehet tudni, 2011 őszén megbízhatóan jön a következő. A regény Oroszországban is csak 2010 decemberében jelent meg, tehát elég gyorsan kézhez kapjuk a magyar fordítást, pedig ez is elég vaskos könyv, eredetiben 600 oldalas. A regény témája nagyon izgalmasan hangzik, főleg mert úgy tűnik, az írónő most többet foglalkozik a szovjet történelemmel.

A mesékkel kapcsolatban azonnal a gyerekek jutnak eszünkbe, a terápia szó hallatán azonban a legkevésbé sem egy kanapén gyötrődő ötévest képzelünk magunk elé. De akkor kit gyógyít a mese és hogyan?

Nem kell sokat várni a Murakami-eposzra, jön Houellebecq botránykönyve, és végre kiadnak egy sokat emlegetett melegregényt. Megjelenik magyarul Tony Blair életrajza, Rakovszky Zsuzsa pedig egy transzszexuális nőről írt regényt. A kiadók egyelőre csak az év első felének megjelenéseit osztották meg velünk, de már ennek alapján is elmondhatjuk, jó lesz 2011. Huszonöt könyv a következő fél évből.

Történelmi tévhitek és Ozzy; szlovákiai magyarok 1938-ban és egy Pipogya nevű medve Budapesten; a számítógépes játékok aranykora és nyolcvanas évek európai politikája, valamint Afrika, ipari forradalom és matematika, továbbá hangoskönyv ügyintézés közben: az [origo] véleményoldala, a Komment.hu szerzői mesélnek kedvenc idei könyveikről, olvasási szokásaikról, nagy felfedezéseikről és bepótolandó feladatokról.

Kertész Imre Nobel-díja óta közhely, hogy a külföld - főleg a németek - hamarabb fedezik fel a magyar írók értékeit, mint mi magunk. A másik példa erre Rubin Szilárd, akit a németek Scott Fitzgeraldhoz hasonlítgatnak, nálunk viszont meg kellett halnia ahhoz, hogy neve a köztudatba kerüljön. Az idén áprilisban elhunyt író most újra kiadott Csirkejáték című kisregényét olvastuk.

Barátság, forradalom, szerelem és Kína pucér alfele - foglalja össze a lényeget a reklámszöveg a borítón. A New York Times kritikusa más szempontból közelíti meg a történetet: szerinte a Testvérek olyan, mintha D. H. Lawrence valamely regényét Tom Wolfe költené át, hogy aztán Baz Luhrmann vizuális fantáziájának köszönhetően nyerje el végső formáját. Modern családregény, két fogadott testvér életének krónikája, történelmi szatíra Kína utóbbi ötven évéről, fekete komédia sok-sok vulgaritással és kegyetlenkedéssel - ez mind igaz Jü Hua (a szó összes értelmében) nagy regényére, mely a közelmúltban jelent meg a Magvetőnél magyarul.

Az Epizód egy vándorfestő életéből az argentin César Aira első magyarul megjelenő regénye. A könyv egy nálunk is létező hagyományt követ: egy valódi történetet mesél el fiktív elemekkel ötvözve. A történetmesélés viszont egészen egyedi, a műben borgesi töménységben keverednek szépirodalmi, művészeti, filozófiai és természettudományos részek.

Jean Mattern vén rókának számít a könyvszakmában, hiszen a francia Gallimard kiadó szerkesztőjeként hosszú évek óta mennek át a kezén a legnagyobb írósztárok művei. Negyvenes éveibe lépve rájött, hogy őbenne is feltolultak történetek, egy hétvége alatt vetette papírra első kisregényét, a Király fürdőt. Egy gyermekkori trauma feldolgozatlansága és a magára hagyott terhes feleség már éppen elég alapanyag lehetne a rövid történethez, de az identitáskeresés témájával a szerző végül túl sokat markol - és sehova sem jut.

Ljudmila Ulickaja két dologhoz ért nagyon: a meséléshez és a nők lelkéhez, ez pont elég, hogy a legnépszerűbb ma élő orosz író legyen belőle. Elsők és utolsók című most megjelent elbeszélésgyűjteménye ezerfelé ágazó történetgombolyag rengeteg nővel, hímzett Sztálin-képmással, társbérletek kedélyes bűzével és grúz ételek gomolygó szagával. Olyan, mint a Szomszédok című teleregény, csak Moszkvában.

A jövő évi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra időzítve jelenteti meg a Magvető Kiadó Michel Houellebecq legújabb könyvét magyar nyelven. A La carte et le territoire (A térkép és a felségterület) című regény az ősz nagy botránykönyve volt Franciaországban. Az érdeklődést részben az okozta, hogy a franciák legismertebb szerzőjének új könyvére már öt éve várnak az olvasók, de a botrányt a plágiumvád váltotta ki - kiderült, Houellebecq részleteket emelt át a francia nyelvű Wikipedia egyes szócikkeiből (több bekezdést a házilégyről szóló oldalról), illetve más helyekről, például egy miniszteri portálról.

Az európai könyvkiadás legnagyobb eseménye a Frankfurti Könyvvásár, itt szoktak a kiadók tájékozódni arról, melyik külföldi könyv jogait érdemes megvenni, sőt nem egyszer itt kezdődnek el az informális tárgyalások a vásárlásról. Az idei vásárt 2010. október 5. és 10. között rendezték meg. Sárközy Bencét, a Magvető Kiadó főszerkesztőjét kérdeztük a vásár eredményeiről. Kiderült, nagyon menő most Sofi Oksanen, még mindig nem csengett le a skandináv őrület, és hogy Európa egyelőre csak az iPhone-könyvekben lát fantáziát.

Október végén lát napvilágot a Nobel-díjas Gabriel García Márquez kolumbiai író régóta várt új kötete, amelybe legjobb beszédeit válogatta össze. A Yo no vengo a decir un discurso (Nem akarok beszédet mondani) című könyvben 22 szöveg kap helyet, melyeket Márquez különböző alkalmakra, felolvasásra írt. Az első részlet az író 17 éves korából származik, iskolatársai ballagására írta. Az utolsó szemelvény 2007-es, Márquez a spanyol nyelvakadémián olvasta fel nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Az új kötete október 29-től lesz kapható, egyelőre csak spanyol nyelven, Latin-Amerikában és Spanyolországban. Az új könyv az első mű, amellyel az 1982-es év irodalmi Nobel-díjasa a 2004-ben megjelent Bánatos kurváim emlékezete című könyve óta jelentkezik. Magyarul előreláthatóan ez a kötet is a Márquez-életművet sorban kiadó Magvető gondozásában fog megjelenni, de erre még a magyar Márquez-rajongóknak várniuk kell. Ez legalábbis "éves nagyságrend" - fogalmazott Tegyi Tímea, a kiadó sajtómunkatársa. (MTI)

Ljudmila Ulickaja, a népszerű orosz írónő életmű-sorozatát egy novelláskötettel folytatja a Magvető. A könyv oroszul három éve jelent meg, magyar címe Elsők és utolsók lesz, és november elején kerül majd a boltok polcaira. A kötetet Ulickaja szerkesztette össze korábban már megjelent elbeszéléseiből. Goretity József, a könyv fordítója elmondta, a novellák különböző időszakokból származnak, 1989 és 2002 között születtek. Azt is megtudtuk tőle, most vaskosabb kötetre számíthatunk, mint az írónő előző magyarul megjelent novelláskötete, az Életművésznők volt. Az Elsők és utolsók előreláthatóan 400-500 oldalas lesz.

Gyomor kell hozzá. Ez a legfontosabb tudnivaló Cormac McCarthy regényéről, amely idehaza is előkelő helyen szerepelt a könyveladási listákon. Az út ugyanis egy borzasztó sötét, idegeket és érzelmeket egyaránt felkavaró mű. Viggo Mortensen szuggesztív színész, de a könyv többet tud.

Fájdalmasan bosszantó Anna Gavalda új regénye, a Kis kiruccanás. Mintha elkapnál egy isteninek ígérkező francia filmet a tévében, csodás sztori, bevackolsz, de tíz perc múlva elmegy az áram. Már sosem tudjuk meg, ki az az Eva, aki másnap a tours-i busszal érkezik. A franciák népszerű bestseller-írónője két és fél órára való történetet porcióz ki nekünk. Három testvérrel elautózunk víkendezni egy XVI. századi francia kastélyba.