kötve-fűzve

J. R. R. Tolkien 1961-ben A Gyűrűk Ura másodrangú prózája miatt csúszott le az irodalmi Nobel-díjról – derül ki az 50 évre titkosított, most nyilvánosságra hozott dokumentumokból. Tolkient barátja, a szintén fantasy író C. S. Lewis jelölte a díjra, de a Nobel zsűrije úgy találta, „az eredmény egyáltalán nem éri el a legmagasabb minőséget”. 1961-ben végül egy jugoszláv írónak, Ivo Andrić-nak ítélték a Nobelt a Híd a Drinán „epikus ereje” miatt, „amellyel gondosan írja le a témákat és ábrázolja az emberi sorsokat”.

A Nobelprize.org oldalon arra a kérdésre válaszolhatnak a site látogatói, hogy olvasták-e az irodalmi Nobel-díj idei győztesének, Tomas Tranströmernek a verseit. Az eredmény nem meglepő: a válaszadók 87 százaléka soha nem olvasott tőle semmit, a maradék 13 százalék pedig valószínűleg svéd. Hazájában Tranströmer nagy elismertségnek örvend, és a többi skandináv országokban is ismerik. Az érdeklődők egy darabig nem is fogják tudni jobban megismerni Tranströmer sokat méltatott művészetét, mivel hiába ugrik meg a bejelentés után inden évben az aktuális győztes művei után a kereslet, a könyvesboltok és internetes könyváruházak nem tartottak raktárukon Tranströmer addig egyáltalán nem vagy alig keresett köteteiből. Az Amazon vásárlóinak legalább egy hetet várniuk kell.

A 20 évvel ezelőtt agyvérzést kapott Tomas Tranströmer svéd költő helyett felesége, Monica adott interjút tegnap a sajtónak azután, hogy kihirdették, 2011-ben Tranströmer kapta az irodalmi Nobel-díjat. Tranströmernek láthatóan nehezére esik a beszéd, viszont bal kézzel remekül zongorázik. Ebből az interjúból pedig kiderül az, hogy azért voltak nagyon meglepve, mert azt hitték, hogy jó előre értesítik a győztest, ehelyett csak a hivatalos bejelentés előtt négy perccel hívta fel őket az Akadémia főtitkára.

Kiderült, szerb politikai aktivisták szivárogtatták ki az irodalmi Nobel-díj tegnapi bejelentése előtt pár perccel azt az álhírt, mely szerint Dobrica Cosic szerb író nyerte a díjat. A Nobel-díj hivatalos arculatát másoló www.nobelprizeliterature.org oldalon tették közzé a hírt (a hivatalos Nobel-oldal a www.nobelprize.org). Hivatalos szerb hírügynökségek meg is írták a hírt, de a valódi győztes bejelentésekor kiderült, hogy csak viccről volt szó. A nemhivatalos site-ot előző nap jegyezték be, és a bejelentés előtti percekben indult el. A hírügynökségeket és szerkesztőségeket Dobrica Cosic díjáról egy e-mail tájékoztatta, amely - úgy tűnt - a Szerb Akadémiáról érkezett.

Az álhírt gyártók később a szerkesztőségekbe egy újabb e-mailt juttattak el, amelyben megmagyarázzák, miért próbálták megtéveszteni a világot. A magukat „nonprofit önszerveződő” csapatként bemutató aktivisták saját bevallásuk szerint így szerették volna felhívni a szerb közvélemény figyelmét Dobrica Cosic veszélyes befolyására. Az írót állítólag többen komoly esélyesként emlegették Szerbiában – valójában eddig nem merült fel a neve a Nobel-díjjal kapcsolatban. Az aktivisták levelükben nacionalista, Milosevic-barát politikai figurának mutatják be Dobrica Cosicot, akinek politikai tevékenysége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Szerbia szélsőségesen nacionalistává vált. Cosic 1992 és 1993 között a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság első elnöke volt. (Forrás: Flavorwire)

Tomas Tranströmer svéd költőnek ítélték idén oda az irodalmi Nobel-díjat. A szerzőt évek óta az esélyesek között emlegetik. A 80 éves svéd költő Pilinszky János jó barátja volt, és több magyar szerző verseit fordította svédre. 1990-ben agyvérzést kapott, és lebénult, de haikukat azóta is ír. Előtte pszichológusként dolgozott javítóintézetekben, börtönökben. Svédország legjelentősebb költőjének számít. Utoljára 37 éve kapott irodalmi Nobelt svéd író.

Versesköteteit itt, itt és itt lehet megvásárolni olcsón, haikuit itt lehet olvasni.

Itt még többet olvashatsz Tomas Tranströmerről.

Az irodalmi Nobel-díj kihirdetése előtt egy nappal váratlanul a bukmékeriroda listáján élére ugrott Bob Dylan amerikai énekes-dalszerző, lekörözve ezzel az eddig legesélyebbnek tartott szíriai költőt, Adonist. Haruki Murakami japán író és az eddigi évek többi favoritja után az élbolyban találjuk Nádas Pétert is, aki jelenleg a hetedik helyen található. A fogadási listák természetesen nem a jelöltek valódi esélyeit mutatják, hanem csupán azt, mit gondolnak a fogadást kötő irodalomrajongók. Ritkán sikerül előre eltalálni a befutót. Elfriede Jelinek vagy Harold Pinter díja (2004-ben, illetve 2005-ben) döbbenetet váltott ki a spekulálókból, de például a díjat 2006-ban elnyerő Orhan Pamuk győzelmét helyesen jósolták a szakértők.

Herta Müller, 2009 irodalmi Nobel-díjasának könyvei a Cartaphilus Kiadó életműsorozatban látnak napvilágot - mostanáig két kötet jelent meg. A róka és a vadász az életmű tipikus darabja, a Lélegzethinta némileg elüt az író korábbi műveitől.

Könyvsorozatot indított a Metropolis Média régebbi Nobel-díjas szerzők regényeiből. Elsőként az 1953-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Winston Churchill egyetlen szépirodalmi műve, az elképzelt diktatúrában játszódó Savrola jelenik meg - magyar nyelven most először. Churchill regénye után Rudyard Kipling, Anatole France, I. B. Singer, W. B. Yeats, Heinrich Böll, Selma Lagerlöf, Mihail Solohav műveit olvashatjuk. A kiadó olyan műveket ad ki a Nobel-díjas szerzőktől, amelyek még nem voltak elérhetők magyar nyelven, vagy pedig magyar kiadásuk olyan régi, hogy már antikváriumokban sem találhatók meg. A megjelenő sorozat darabjai 1590 Ft-ba fognak kerülni, az első kötet - a Churchill-regény - bevezető áron, 690 Ft-ért kapható. A következő egy évben a tervek szerint összesen 27 kötet fog napvilágot látni kéthetenként, a címek itt olvashatók. A könyveket első körben újságosoknál fogják árusítani (a Relay és az Inmedio hálózatokban), később kerülnek majd könyvesbolti forgalmazásba.

Amikor felesége telefonnal a kezében jelent meg, Vargas Llosa rossz hírre vagy telefonbetyárra gyanakodott. Nem gondolta, hogy valaha is megkaphatja a Nobel-díjat, hiszen elmondása szerint minden megtett ellene. Az író nem csak saját, hanem egész Latin-Amerika dicsőségének tartja az elismerést. Bár pihenni így már nem tud, tovább folytatja az írást. A Nobel-díjat kapó Mario Vargas Llosa mindezt azon a sajtótájékoztatón mesélte el, amelyet még azon melegében a New York-i Cervantes Intézetben tartott tegnap este.

2010-ben Mario Vargas Llosa perui írónak ítélték az irodalmi Nobel-díjat - jelentette be csütörtökön egy órakor Peter Englund, a svéd akadémia titkára. Az író a hivatalos indoklás szerint "a hatalmi struktúrák feltérképezéséért és az egyén ellenállásának, lázadásának és kudarcának erőteljes ábrázolásáért" érdemelte ki az irodalmi kitüntetést. Mario Vargas Llosa Latin-Amerika egyik legelismertebb szerzője, generációjának kiemelkedő alkotója, aki rengeteg különféle műfajban kipróbálta magát. Írt krimit, politikai thrillert, erotikus regényt, könnyed komédiát, történelmi nagyregényt. Magyarországon 2003-ban a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként járt. Magyarul legtöbb műve olvasható, ismertebb regényei közé tartozik A város és a kutyák, a Négy óra a Catedralban, a Háború a világ végén, a Mayta története, a Ki ölte meg Palomino Molerót?, a Szeretem a mostohámat, a Don Rigoberto feljegyzései, A kecske ünnepe.

A svéd akadémia bizottsága már döntött, csak egy formális szavazás hiányzik. Mindenki más október 7-én, csütörtökön délelőtt tudja meg, idén kit tüntetnek ki a legnagyobb pénzjutalommal - hozzávetőlegesen 300 millió forinttal - járó irodalmi díjjal. A Nobel-fogadásokkal hagyományosan foglalkozó brit Ladbrokes bukmékersite-on napról napra változnak az esélyek. Az eddig legesélyebbnek tartott svéd költő, Tomas Tranströmer a negyedik helyre csúszott, beelőzte őt Murakami Haruki, Cormac McCarthy és egy viszonylag ismeretlen kenyai, aki most az első helyen szerepel a fogadóiroda listáján. James Thiong'o Ngugi két dologról nevezetes: ő írt először regényt hazája nyelvén, a kujun, és az ő győzelmére fogadtak a legtöbben a Nobel-fogadások történetében. UPDATE: szerdán Cormac McCarthy amerikai író átvette a kenyai kollégától a vezetést!

A portugál ikon, José Saramago karrierje nagyjából hasonló sebességgel száguldott, mint könyvbéli elefántja a poros lisszaboni földúton. Ha rosszmájú akarnék lenni, azonnal hozzátenném: önmagában már az is elég gyanús, ha valaki csak aggkorában kezdi el ontani magából a regényeket, de akkor viszont kétévente újjal rukkol elő. Aztán jön ez a szerethető apóka oldalakat átszelő mondataival, folyamatos beszólogatásaival, és szép csendben mindenkit megvesz kilóra. Bónusznak meg behúzott még egy Nobel-díjat is... Saramago idén júniusban, 87 éves korában hunyt el, utolsó előtti regénye, Az elefánt vándorútja halálhíre előtt nem sokkal látott napvilágot magyarul.