kötve-fűzve

Árpa Attila műsorvezető, színész, rendező első regénye a kilencvenes évek maffiavilágába viszi az olvasóját, amikor az olajszőkítésből hatalmas vagyonokat halmozhattak fel a törvényt kijátszó bűnözők. „Nem az volt a célom, hogy dokumentumregényt írjak, hanem hogy feltárjam ennek a kornak a hangulatát” – írja könyve utószavában. A Holtomiglan valóban messze van a tényirodalomtól: a fikció idejében szándékoltan összekeveredve követik egymást az egykori események; az olajszőkítésben szerepet játszó ismert üzletemberekről, politikusokról, rendőrökről mintázott szereplők pedig nyomokban emlékeztetnek az eredeti kulcsfigurákra.

Akcióthrillerként Frei Tamás második regénye, A Bankár határozottan gyengébben szuperál, mint előző könyve, A Megmentő. Viszont a témája annyira aktuális, hogy átsiklasz a döccenőkön. Mert ha egy könyvben arról olvasol, hogyan küldi padlóra Magyarországot pár pénzsóvár amerikai bankár a forint elleni spekulációval, majd másnap a hírek már arról tudósítanak, hogy Orbán és Matolcsy spekuláció után nyomoztat, akkor el kell ismerni, a regény írójának van ritmusérzéke. Hiába kajtat a főhős ebben a részben szánalmas Steven Seagalként a floridai mocsárban, a regénybeli pénzpolitikai összeesküvés-elméletek korrektül beszippantanak.

Legjobban egy mesebeli sasmadarat várunk, de előre rákattantunk két családregényre is: jön Kepes András első regénye és Julie Orringer második világháborús Láthatatlan hídja, amit Koltai Lajos akar megfilmesíteni.

Fábián Janka romantikus történelmi lektűrjeivel lett a nyár egyik sikerszerzője. Beszélgetésünk alatt kiderült, a gazdasági válság miatt kezdett írni, és minden embert szépnek lát. A másik Boleyn-lány lebegett a szeme előtt, Thomas Mann viszont túl unalmas neki. Következő regényében 1956-ról és a rendszerváltásról is ír.

Fábián Janka Emma-trilógiája az idei nyár nagy slágere volt, a 20. század Magyarországába ágyazott habkönnyű családregényre nagy elánnal cuppantak a női olvasók. Egyértelműen ki vagyunk éhezve a szórakoztató magyar történetekre, épp ezért kár, hogy az Emma-regények nincsenek jobban megírva. A műfaj viszont egyedi: magyar történelmi lektűr eddig nem volt még.

A jó strandos könyv leköt annyira, hogy ne zavarjon a hőség, viszont bármikor le tudod rakni, hogy beszaladj a vízbe. Fontos ismérve még, hogy bírod tartani fél kézzel, és nem bánod, ha homok megy a lapjai közé. Mielőtt megvennéd az éppen aktuális vérfagyasztó kolostorregényt, divatos fantasyt vagy szerelmes történetet, olvasd el ajánlónkat! Krimik, lányregények, sci-fik, paródiák a frissen megjelentek közül, naptej mellé.

Egy szociológus regényt ír az általa jól ismert korról - ráadásul ez a kor a 60-as évek: a Bambi, a táskarádió és a pöttyös szoknya kora. A Csupasz nyulakban elfért volna több szociológia, de alapvetően elgondolkodtató, igényes szórakoztató irodalom, amely a korszak egyik alapproblémájával, a nők helyzetével foglalkozik egy leányanya és éltanuló húga sorsán keresztül.

"Jégkorszaki bestseller"-ként reklámozza az Ulpius-ház Jean M. Auel amerikai írónő népszerű A Föld gyermekei-regényciklusát. Pedig a bestseller szó most félrevezető. Igaz, hogy Auel könyvei az első rész 1980-as megjelenése óta 45 millió példányban keltek el, de a sorozat nem lektűr, hanem inkább ifjúsági irodalom, az a fajta, amire simán rá lehet kattanni felnőtt fejjel is. A regény 30 ezer évvel ezelőtt játszódik, szereplői ősemberek. A kor, amiről a múzeumokban kiállított semmitmondó szakócák és sárga lábszárcsontok hallgatnak, moziszerűen elevenedik meg a könyvben. Még azt is megtudjuk, hogyan szexeltek az ősemberek, közben a paleolit nagy rejtélyére, a neandervölgyiek eltűnésére is magyarázatot kapunk.

Fejős Éva röpke három év alatt lett a második legnépszerűbb hazai sikerszerző egzotikus helyszínekre kalauzoló érzelmes regényeivel. Történeteit 50-60 ezren vásárolják, nála jobban csak Lőrincz L. László tarol a magyar könyvpiacon, egy hajszállal. Fejős Éva szerint népszerűségét az okozza, hogy könyvei közösségképző erőként hatnak a nők körében, és sokakban az ő hatására érlelődik meg a változtatás gondolata. Műveit nem tartja szerelmes regényeknek, ellenben hangsúlyozza, sok férfi olvasója van. Regényeit most fordítják; még az is lehet, külföldön is robbannak. A Könyvfesztiválra jelenik meg nyolcadik regénye, a Dalma, amely kilóg a többi közül.

Belép a gyerekkönyv-piacra az Agave és az Ulpius is, bár egyelőre mindkét kiadó csak egy-egy sorozattal jelentkezik. Jönnek a kis színes figurák és Végh György.

Nem kell sokat várni a Murakami-eposzra, jön Houellebecq botránykönyve, és végre kiadnak egy sokat emlegetett melegregényt. Megjelenik magyarul Tony Blair életrajza, Rakovszky Zsuzsa pedig egy transzszexuális nőről írt regényt. A kiadók egyelőre csak az év első felének megjelenéseit osztották meg velünk, de már ennek alapján is elmondhatjuk, jó lesz 2011. Huszonöt könyv a következő fél évből.

Mi a mókusvíz és miért nem issza komoly székely ember? Mi köze van az erdélyi, szesszel fullasztott libának a 40 napig sötét kamrában konyakoztatott énekesmadárhoz (mely állítólag Francois Mitterrand kedvenc étele volt)? Vagy éppen hogy kerül Kézdiszentimrére a piros gumicsizma? Kéjes élvezetet nyújtana e titkok kifecsegése, mégsem tesszük. Annyit talán mégis elárulunk, hogy mindez kiderül Ugron Zsolna Úrilányok Erdélyben című "posztmodern lányregényéből".

Történelmi tévhitek és Ozzy; szlovákiai magyarok 1938-ban és egy Pipogya nevű medve Budapesten; a számítógépes játékok aranykora és nyolcvanas évek európai politikája, valamint Afrika, ipari forradalom és matematika, továbbá hangoskönyv ügyintézés közben: az [origo] véleményoldala, a Komment.hu szerzői mesélnek kedvenc idei könyveikről, olvasási szokásaikról, nagy felfedezéseikről és bepótolandó feladatokról.

Angol nyelvterületen pár éve nagy könyvsiker volt a fiatal ausztrál író, Markus Zusak A könyvtolvaj című regénye, nálunk az Ulpius adta ki november elején. A könyv az Anna Frank naplójára hasonlít leginkább, annyi a különbség, hogy itt a főhős nem egy holland zsidó kislány, hanem egy szőke német árva, aki könyvek mögé bújva éli át a második világháborút. Az ötlet jobb, mint az elbeszélés; túl sok gyermeteg mondaton és idegesítő írói trükkön kell átverekedni magunkat az igazán fontos részekig.

Frei Tamás a színfalak mögé kalauzoló politikai thrillert írt a gázbizniszről: A megmentő a hétvégén került a boltok polcaira. A Magyarország és az Európa gázfüggését is boncolgató thriller egy majdnem hatszáz oldalasra bővített Frei Dosszié: az izgalmas akciók mellett kulturális, történelmi és gazdasági hagyományokból fakadó érdekes ok-okozati összefüggésekről is olvashatunk. A televíziós riporterből íróvá lett Frei mesélt arról, hogy miért akart új krimiműfajt meghonosítani Magyarországon, hogyan hasznosította a regényíráskor televíziós tapasztalatait, és hogy a Magyarországot fenyegető valós veszélyekre is fel akarja hívni olvasói figyelmét. A következő könyv már a pénzügyi válság tapasztalatait dolgozza fel.

Idén a magyar televíziózás két emblematikus, képernyőről lekerült figurája fogott regényírásba. Bárdos András zűrzavaros utópiába csomagolta hírolvasóként eddig lenyelt véleményét, Frei Tamás az európai olajpolitika közegében játszódó amerikai stílusú thrillerrel próbálkozott. Kinek hogy sikerült a pályamódosítás? Kell-e, hogy kínos legyen, ha egy tévés regényt ír? Mi is meglepődtünk, mert kiderült, nem feltétlenül. Bárdos tavasszal megjelent Ítélet című könyve után most kerül a polcokra Frei Tamás A megmentője. Két kritika.

Ian McEwan nagyon nagy író, szögezzük le az elején. Szombat című művét - bármilyen kiváló is - mégsem ajánljuk akárkinek: cinikus, fásult, "én már mindent láttam a világból"-beállítottságú ismerősünknek ne adjuk a kezébe. Azoknak viszont, akik kedvelik a szellemi kihívásokat, mindenképp. Nagy örömet szerzünk vele.

Az Ulpius kiadó nyár végén adta ki a forgatókönyvíróból lett sikeres német ponyvaszerző, David Safier első könyvét. Naná, hogy mi is tudni akartuk, mi ez a hangyás őrület. A Pocsék karma olyan, mint egy Jóbarátok-epizód: könnyen fogyasztható, gyors és vicces. Hősnőnk egy nap hangyaként ébred - a reinkarnációs tant így teszi magáévá a filléres irodalom.

Képzeld el, hogy van egy a haverod, aki évek óta nem tudja magát túltenni egy nőn, teljesen becsavarodott. Most képzeld el, hogy minden este vele lógsz, és nem tudsz közbeszólni, mert ő csak mondja és mondja és mondja. 660 oldalon keresztül. Még szerencse, hogy a haverod Orhan Pamuk, a Nobel-díjas regényíró. Az ártatlanság múzeuma szerelmes regény, isztambuli útikalauz és modern történelemkönyv egyben. Szerzője múzeumot is épít hozzá.