kötve-fűzve

Jo Nesbø gyerekkönyvének hőse, Doktor Proktor egy barátságos, de kicsit őrült zseni, aki két dologhoz nagyon ért: a látszólag haszontalan porok gyártásához (mint amilyen a puki– vagy a foszforeszkáló por) és a karamellás puding elkészítéséhez. Nehezen lehetne nála izgalmasabb barátot elképzelni tízévesen. A professzor utcájában két magányos gyerek is lakik: a jó tanuló, visszahúzódó Lise és a – Nesbø szerint – egy használtautó-kereskedő beszélőkéjével megáldott Bulle. A három figura között bontakozó barátság legyőzi az Oslo csatornarendszerében élő bestiákat, a gonosz gazdagokat, sőt a szagtalan, de annál nagyobb erejű, akár az űrbe is felrepítő fingpor segítségével megmentik május 17-ét, Norvégia nemzeti ünnepét is. A történet végére a kiközösített furák a közösség népszerű különceivé válnak.

Az ünnepelt holland író, Guus Kuijer kapta idén az Astrid Lindgren-emlékdíjat – jelentették be tegnap Lindgren szülővárosában, a svédországi Vimmerbyben. A gyerekirodalmi díjak közül a 2002-ben alapított Astrid Lindgren jár a legnagyobb pénzjutalommal, ötmillió svéd koronával (kb. 155 millió forinttal). A Harisnyás Pippi írójának tiszteletére alapított díjat egy 12 tagú, gyerekirodalmi szakértőkből álló zsűri ítéli oda évente egy vagy két szerzőnek, illusztrátornak, korábban például Philip Pullmannak (Az Úr sötét anyagai trilógia), Maurice Sendaknak (Ahol a vadak várnak). Kuijert 66 ország 184 jelöltje közül választották ki. Magyar esélyes idén nem volt, 2007-ben Lázár Ervint jelölték, de őt végül elutasították, mert a díj posztumusz nem adható. 2010-ben Szegedi Katalin illusztrátor szerepelt a javasoltak listáján.

Brian Selznick több díjat is kapott már számos kötet illusztrálásáért, de csak 2007-ben jelentkezett teljesen saját könyvvel. A leleményes Hugo Cabret éppen csak megjelent, máris imádták. A Caldecott-érem történetében ez lett az első regény, ami megkapta az illusztrációkért járó legrangosabb amerikai elismerést, és már a megjelenés évében megvásárolta Martin Scorsese a filmes jogokat. Az adaptációt, a rendező első ifjúsági filmjét 2011 végén mutatták be, és idén ez a film kapta a legtöbb Oscar-jelölést: 11 kategóriában indul, köztük a legjobb filmnek és a legjobb rendezőnek járó szoborra is esélyes.

A kiadott gyerekkönyvek csaknem hatvan százaléka készül a 6 év alatti gyerekeknek a KSH adatai szerint. A szerényebb választék miatt nagy érdeklődést vált ki, ha végre egy 10-14 éveseknek szóló regény jelenik meg egy magyar szerzőtől. Különösen, ha azt a Magvető adja ki, ahol viszonylag ritkán jelentkeznek gyerekkönyvvel, a kivételek között pedig olyan kortárs kánonképző könyveket találni, mint például Varró Dániel verses meseregénye (Túl a Maszat-hegyen), Kovács András Ferenc gyűjteményes verskötete (Hajnali csillag peremén) vagy Tóth Krisztina kötete (Állatságok).

Ebben a környezetben jelent meg 2011 végén Lakatos István meseregénye, a Dobozváros.

Valódi gyilkosságra felszólító számítógépes játékról, identitásától megfosztott gyerekről, a nagyszülők haláláról szóló ifjúsági és gyerekkönyvek is érkeznek 2012 első félévében. A Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, Skandinávia mesekönyveket hoz, folytatódnak a sztársorozatok. Ebben az évben sem marad senki új Bogyó és Babóca vagy Boribon nélkül.

A Scolar Kiadó idén ősszel adta ki a dán Janne Teller botránykönyvét, a Semmi című ifjúsági regényt. A két-három óra alatt elolvasható könyv, mely igazi világsiker lett, leszámol a gyermeki ártatlanságba vetett hittel: a valakivé válás nehézségét, az identitásukat nem találó gyerekek erőszakban tobzódó kegyetlen világát mutatja meg. Pedagógusok és könyvtárosok a megjelenést követően komolyan attól féltek, a regény öngyilkosságra késztetheti a gyerekeket – pedig a Semmi éppen arról szól, hogy igenis, van értelme élni, hogy önmagunkat sosem szabad feladni.

A tél legnagyobb könyvsikereként harangozták be, pedig inkább a szezon legnagyobb csalódása az elsőkönyves amerikai Ransom Riggs Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című könyve. Mindenki a Harry Potterhez hasonlította, pedig csak arra jó példa, hogyan lehet végzetesen agyoncsapni egy briliáns regényötletet. Tim Burton, aki a hírek szerint filmet fog rendezni a sztoriból, még kihozhat belőle valami jót. Riggs sajnos lusta volt az ötlethez méltó regényt írni, de egy jó forgatókönyvíró és élénk képzelőerővel megáldott rendező még csodát tehet. Az alapanyag ott van: távoli sziget, walesi láp, elhagyatott árvaház, rejtélyes tragédiák, fura gyerekek, titkok, nyomozás, párhuzamos világ, veszélyt hordozó ellenség. Most már csak ki kell találni hozzá minden egyebet.

"A regény, ami alapján A Karib-tenger kalózai: Ismeretlen vizeken készül készült" – harsogja a fülszöveg, sőt, biztos, ami biztos, a könyvre rászerelt színes papírcsík is. Jack Sparrow kalandjainak írói a kezdetektől fogva az Ismeretlen vizekenből szipkáztak– csak most végre bevallották.

Neki köszönhetjük a durrfarkú szurcsók, a zsupszkulcs, a Hessberöpsi Tündemanca szavakat és a hoppanál igét. Tóth Tamás Boldizsárnak első nagyobb munkája volt a Harry Potter első része, magyarításaival ő teremtette meg a Harry Potter-regények magyar világát, ehhez képest nem a sorozat nagy rajongója. Az utolsó film a héten kerül a mozikba, mi a fordítót kérdeztük a siker kiszámíthatatlanságáról, a felelősségről és a gyerekeiről.

Októbertől új, ingyenes közösségi oldal indul az interneten Pottermore.com címen, ahol a felhasználók új Harry Potter-történeteket olvashatnak és aktív szereplőként mehetnek végig az ismert regényeken. Ugyanitt magyar nyelven is megvásárolhatók lesznek a Harry Potter-regények. 

"Jégkorszaki bestseller"-ként reklámozza az Ulpius-ház Jean M. Auel amerikai írónő népszerű A Föld gyermekei-regényciklusát. Pedig a bestseller szó most félrevezető. Igaz, hogy Auel könyvei az első rész 1980-as megjelenése óta 45 millió példányban keltek el, de a sorozat nem lektűr, hanem inkább ifjúsági irodalom, az a fajta, amire simán rá lehet kattanni felnőtt fejjel is. A regény 30 ezer évvel ezelőtt játszódik, szereplői ősemberek. A kor, amiről a múzeumokban kiállított semmitmondó szakócák és sárga lábszárcsontok hallgatnak, moziszerűen elevenedik meg a könyvben. Még azt is megtudjuk, hogyan szexeltek az ősemberek, közben a paleolit nagy rejtélyére, a neandervölgyiek eltűnésére is magyarázatot kapunk.

Az amerikai újságíró felderíti Gárdonyi Géza múltban ragadt félszemű haverjának rejtjeles üzeneteit, közben becsajozik Egerben, és megmenti a világot. A zenei producerség mellett játékfejlesztőként is aktív Pierrot a legismertebb hazai sci-fi-íróval, Szélesi Sándorral együtt Jumurdzsák gyűrűje címmel írt most regényt korábbi számítógépes játékából. A dörzsölt Jonathan Hunt kalandjai Egerben kezdődnek, és nemsokára a debreceni atomkutató intézetben folytatódnak. A két szerzővel beszélgettünk Gárdonyi tehenéről, Dan Brownról, Hunt szerelmi életéről  és a számítógépes játékokról.

Kezdetben vala a könyv. Később jövén a kétrészes társa. Hogy a manapság oly divatos trilógiákat már nem is említsük. Azonban a legújabb, Németországban nagy sikert aratott izgi tinikrimi-sorozat lehet, hogy tíz résznél is tovább fog tartani - és állítólag mindegyik részre jut olyan akció, ami le tudja kötni a tinédzserlányokat. Krystyna Kuhn jóképű vámpírok helyett holttestekkel és sötét titkokkal nyomasztja a kamaszokat, évadonként négyszer.

Mai sorozatgyárosok tőle szipkáznak ötleteket, és a hosszúsági körök értelmét se fogtuk volna fel tízéves fejjel, ha nincs Willy Fogg. Gyerekkorunk kedvenc írója ma 138 éve született. A Google is ünnepli, és egy kicsit mi is. Jó tudni: 63 könyve ingyen letölthető az Elektronikus Könyvtárból.

John Grisham a jogi krimik első számú szerzője. Nem véletlenül ért hozzá: a jogászi pályát hagyta ott az írásért. Olvasóként csak örülni lehet a döntésnek, könyvei izgalmasak és letisztultak, Grisham követhetően, közérthetően és szórakoztatóan ír jogi témákról. És most megmutatta, hogy a kamaszokhoz is ért.

2010 egyik legjobban várt könyve volt a Futótűz - korosodó háziasszonyoknak és kamaszoknak ugyanolyan sebességgel villant fel a szemük a folytatás láttán. Nem csoda, mert a kiszámíthatatlan cselekménynek köszönhetően az olvasók nehezen adták ki kezükből az első kötetet és világszerte tűkön ülve várták a folytatást. A trilógia második részében Suzanne Collins megpróbálta a lehetetlent: túlszárnyalni az Éhezők viadalának izgalmait, és továbbszőni az alternatív világ és a benne élő Katniss sorsát. Ez csak félig-meddig sikerült.

Mark Haddon gyerekeinek igazán nehéz dolguk lesz, mikor normális kamaszként, alkalomadtán apjuk fejéhez kívánják vágni, hogy a faternak fogalma sem lehet arról, min mennek keresztül. Az író papa ugyanis, minimum két saját kötet felmutatásával tudja majd cáfolni a vádakat. Persze ha Haddon valóban olyan jófej és őszinte, mint amilyennek A kutya különös esete az éjszakában és a nemrég megjelent Bumm! alapján elképzeljük, akkor könnyen lehet, hogy sosem kerül ehhez hasonló, szorult helyzetbe.

Kukába a Harry Potterekkel! Ideje elfelejteni a varázslókat, eldugni a kamu-varázspálcát és kidobni a mindenízű drazsé maradványait. Túl sok ideje zümmögtek a fejünkben a varázsigék ahhoz, hogy rájöjjünk: a mese csak mese marad, nekünk viszont hiteles és életképes történetre van szükségünk ahhoz, hogy igazán jól szórakozzunk. Több irodalmi díj után nálunk is megjelent az amerikai Patrick Ness trilógiájának első része. A Kés a Zajban könnyedén elsöpri azokat a sztereotípiákat, amiket egy ifjúsági regényhez szoktak társítani, és bebizonyítja, hogy a tizenéves Todd Hewitt hétköznapinak cseppet sem mondható, mégis reális problémáival nemcsak a fiatalokat tudja lekötni.