kötve-fűzve

A fekete zongora kéziratának eredménytelen küldözgetése után Baráth Katalin úgy döntött 2009-ben, hogy nem vár tovább, magánkiadásként megjelenteti a kotnyeles eladókisasszony, Dávid Veron történetét, és menedzselni fogja saját magát. Ekkor figyelt fel a századfordulós krimire az Agave Kiadó. A fekete zongora (2010) és A türkizkék hegedű (2011) után a júniusi Könyvhétre jelenik meg a harmadik Dávid Veron-könyv, A borostyán hárfa. Baráth Katalinnal a női krimikről, a ponyvákról, a szerencsétlen kritikusokról és a szerzői brand építéséről beszélgettünk.

Van, aki szerint az északi írók a világ lelkiismeretének tartják magukat, az izlandi költők pedig négy évvel előre megérezték a gazdasági világválságot. Előnyös könyvadó, írókat ösztönző programok, a jó történetekhez való vonzódás, illetve az, hogy a hosszú, sötét teleken az ember sokat olvas - ebben látják a skandináv írók saját irodalmuk sikerét. Az [origo] világhírű skandináv írókkal, a Könyvfesztiválon kereste az északi irodalom titkát.

szólj hozzá: Miért olyan jók a skandinávok?

Kertek, szobák, verandák. Fojtogató terekbe zárt szereplők, akik között valamilyen feszültséget érezni. Hogy pontosan mit és miért, azt sem a novellák hősei, sem az olvasó nem tudhatja biztosan. Kjell Askildsen kisprózája a mindennapok tapasztalataiból építkezik, a szűkszavú, feszes novellák szuggesztíven beszélnek az emberi kapcsolatok feszültségéről. A legnagyobb skandináv elismerést, az Északi Irodalmi Nagydíjat is elnyert norvég szerző friss magyar nyelvű könyve, az Úgy, mint azelőtt bemutatójára érkezett a Könyvfesztiválra. Interjú.

A trieszti Claudio Magris a legismertebb olasz germanista, neve többször felmerült a Nobel-esélyesek között, máig legsikeresebb regénye, a Közép-Európa hétköznapi mitológiáját megteremtő Duna pedig paródiákat és számtalan újrakiadást egyaránt megélt. Magris nem hisz a nosztalgiában és a történelmi igazságban, szerinte azonban anarcho-kapitalizmus uralja most Közép-Európát, és sajnálja, hogy a szocializmus fürdővízével együtt a gyereket is kidobták. Néha szélhámos, de azért a pápával nem mer ujjat húzni. Interjú a Könyvfesztivál Budapest-díjas díszvendégével.

Szőnyei Tamás öt évig kutatta az irodalmi élet sakkban tartására vonatkozó titkosszolgálati múlt levéltárban őrzött anyagát. Titkos írás című könyve az ügynökakták megnyitásáról szóló törvényjavaslat körüli politikai viták hevében jelent meg. A titkosszolgálati dokumentumok, bár igazságtartalmuk gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, mégis jellemző képet mutatnak a kádári-aczéli korszakról. A Titkos írás a megzsarolt és a rosszindulattól vezérelt ügynökök, az értelmiségiek és a műveletlen rendőrök, a beteg gyerekükön segítő szülők és a kényelmes életre vágyó törekvők jelentésein, a hálózat működésén keresztül enged bepillantást a közelmúlt (irodalom)történetébe. A korszakról, az ügynökmúlt megismerésének jelentőségéről, a tényfeltáró munkáról a szerzőt, Szőnyei Tamást kérdeztük.

A romantika idején Magyarország egyike volt azoknak a helyeknek, amelyekről azt gondolták, területén élnek még vérszívók - többen vélik, hogy a vámpírok eredetileg innen származnak. Bár a vámpírok a populáris irodalom népszerű figurái, a magyar irodalomból korábban hiányzott a vámpírregény. A vérszívó mítosza itt-ott feltűnt, Jókai Mór a Szegény gazdagok című regényében például a szereplők ezzel ijesztgetik egymást. Benedek Szabolcs Vérgróf-trilógiájában, amelynek első kötete, a Vérgróf március elején jelenik meg, egy vámpír bukkan fel az 1910-es évek Budapestjén. De miért a múltban, miért nem most? És miért kellett vele találkoznia Ady Endrének? Milyen egy magyar vámpír? Benedek Szabolcsot kérdeztük.

M. Nagy Miklós az Európa Kiadó főszerkesztője, illetve az egyik legtöbbet foglalkoztatott műfordító: Jack Kerouac, Bret Easton Ellis, Vladimir Nabokov és Borisz Akunyin könyveit is ő ültette át magyar nyelvre. Miért nem válhat Krúdy Gyula a világirodalom részévé? Hogyan lesz a dobozos sörből konzervsör? Miért nem jelenhet meg magyarul a kortárs nemzetközi irodalom több fontos alakja? M. Nagy Miklós sok egyéb mellett ezt is megválaszolja, majd rámutat a bajok forrására, illetve a magyar és az orosz kultúrpolitika közötti különbségre.

Kathy Reichs törvényszéki antropológus, krimiíró. Itthon leginkább a Dr. Csont című tévésorozat tásrproducereként ismerős. Dolgozott az FBI-nak, és segített azonosítani a World Trade Center elleni terrortámadás áldozatait. Jelenleg a Kanadai Rendőrség tanácsadója, mellette antropológiát tanít az Észak-Karolinai Egyetemen, Charlotte-ban. A Brennan-krimik első része, a Csont és vér 1997-ben elnyerte az elsőkönyvesek Ellis-díját, amit azóta tucatnál is több krimi követett. Magyarul az Ulpius-ház kezdte el kiadni Reichs könyveit: a tavalyi első krimi után idén érkezik a második kötet, a Csont és bőr. Kathy Reichsot az írásról és a boncolásról, megrázó élményeiről, Dana Scully-ról, a krimik jelentőségéről kérdeztük.

Édesanyja a budapesti ostromban született, Julie Orringer már angolul írt sikerregényt a magyar holokausztról. A Láthatatlan híd egy romantikus szerelmes regény köntösébe bújtatva ábrázolja a magyarországi zsidók sorsát. A majdnem 700 oldalas könyv szerzője egy Amerikába kivándorolt magyar túlélő unokája, aki művében nagyszülei történetét akarta papírra vetni. A regényt a Kertész Imre Sorstalanságát is megfilmesítő Koltai Lajos vászonra vinné.

Ljudmila Ulickaja könyveit egy orosz riporter értelmiségieknek szóló szappanoperának nevezte. Most megjelenő Imágó című regénye azonban sötétebb hangulatú, mint amit megszoktunk tőle. Ulickaja még sosem ábrázolta ilyen közelről, hogyan hatott a diktatúra a szovjet mindennapokra. Az írónőt budapesti látogatása alatt arról kérdeztük, ő írt-e illegális újságokba, összetűzött-e a hatalommal, és érdekesebbek-e szerinte a nők. Interjú.

Fábián Janka romantikus történelmi lektűrjeivel lett a nyár egyik sikerszerzője. Beszélgetésünk alatt kiderült, a gazdasági válság miatt kezdett írni, és minden embert szépnek lát. A másik Boleyn-lány lebegett a szeme előtt, Thomas Mann viszont túl unalmas neki. Következő regényében 1956-ról és a rendszerváltásról is ír.

Neki köszönhetjük a durrfarkú szurcsók, a zsupszkulcs, a Hessberöpsi Tündemanca szavakat és a hoppanál igét. Tóth Tamás Boldizsárnak első nagyobb munkája volt a Harry Potter első része, magyarításaival ő teremtette meg a Harry Potter-regények magyar világát, ehhez képest nem a sorozat nagy rajongója. Az utolsó film a héten kerül a mozikba, mi a fordítót kérdeztük a siker kiszámíthatatlanságáról, a felelősségről és a gyerekeiről.

Matrózegérről szóló meséje számos iskolában kötelező olvasmány, most bekerült a nemzeti minimumba is, a Cipelő cicák a mai kor Kockásfülű nyula, Hiszti manó pedig a nevelésben segít sok szülőnek. Berg Judit hat éve kezdett írni, ma már tizenkilenc könyvvel Magyarország egyik legnépszerűbb meseírója. A szerzőt arról kérdeztük, hogyan jut ideje négy gyerek mellett ennyit írni, mi a divat külföldi és magyar mesékben, és lesz-e hűtőmágnes a magyar gyerek kedvenc tengerészéből.

A haja lila raszta, hozzá tűsarkút hord, harisnyája vonala tetoválás. A finn-észt írőnő úgy néz, mint egy gót hercegnő, ehhez képest a szóbeszéd szerint bulimiás és biszexuális, bár erről nem hajlandó mondani semmit. Sofi Oksanen az utóbbi évek frissen befutott irodalmi sztárja. Regényeiben a szovjet megszállás okozta észt traumákról számol be női szemszögből. A Tisztogatás után most jelent meg magyarul a második könyve, a Sztálin tehenei, amely egy bulimiás finn lány és észt édesanyja történetét meséli el. Az írőnővel budapesti látogatása során beszélgettünk történelmi igazságról, arról, hogy a finnek verik a nőket, és hogy hogyan babrált ki a nőkkel az emancipáció.

Ha azt gondolta valaki, hogy Krasznahorkai László, Tarr Béla állandó alkotótársa egy búskomor, pesszimista remete, aki állandóan világégésről fantáziál, ráadásul hosszú mondatokban, az most ezt elfelejtheti. Egy derűs ember beszélt nekünk a kínai bevásárlóközpontokról, divatos rockkoncertekről és a bulvármédia filozófiájáról. Kitárgyaltuk, hogy rossz a marketingje, hogy David Byrne-nel a konyhában zenélgettek, és hogy az irodalom helyett nemsokára gondolkodunk. Közben elfogyasztottunk némi szusit is. Nemrég került a mozikba Krasznahorkai László egy korábbi szövegére alapozó, A torinói ló című film, ennek ürügyén ültünk le beszélgetni, de az író szerint ő már Tarr Béláról mindent elmondott.

Az amerikai újságíró felderíti Gárdonyi Géza múltban ragadt félszemű haverjának rejtjeles üzeneteit, közben becsajozik Egerben, és megmenti a világot. A zenei producerség mellett játékfejlesztőként is aktív Pierrot a legismertebb hazai sci-fi-íróval, Szélesi Sándorral együtt Jumurdzsák gyűrűje címmel írt most regényt korábbi számítógépes játékából. A dörzsölt Jonathan Hunt kalandjai Egerben kezdődnek, és nemsokára a debreceni atomkutató intézetben folytatódnak. A két szerzővel beszélgettünk Gárdonyi tehenéről, Dan Brownról, Hunt szerelmi életéről  és a számítógépes játékokról.

Félix J. Palma most robbant be a nemzetközi terepre Az idő térképe című időutazós regényével. Művét számos nyelvre lefordították, a világ az új Carlos Ruiz Zafónként ünnepli. A magyar kiadás megjelenése alkalmából Budapestre látogató spanyol írótól megtudtuk, hogy H. G. Wells hatására fogott bele a könyv írásába, és őt magát is meglepte a világsiker, melynek köszönhetően életében először tud megélni az irodalomból. Kiderült, Az idő térképe egy trilógia első része, melynek már a második kötete is megszületett, spanyolul most fog megjelenni.

A félig magyar származású lengyel író, Krzysztof Varga másfél éve hívta fel magára a figyelmet, amikor Turulpörkölt című könyvében frusztrált, sértődött és nosztalgiába merevedett nemzetnek írta le a magyarokat. A díjnyertes regény - bár magyarokról szólt - Lengyelországban is óriási sikert aratott. Az író most megjelenő könyvében honfitársai elé tart tükröt. A Műmárvány síremlék sci-fibe burkolt társadalomkritika, amelyből kiderül, milyennek látja a megmondós Krzysztof Varga saját korát. A szerzővel magyar és lengyel mentalitásról, Varsóról és Debrecenről, valamint a sci-firől beszélgettünk.

Fejős Éva röpke három év alatt lett a második legnépszerűbb hazai sikerszerző egzotikus helyszínekre kalauzoló érzelmes regényeivel. Történeteit 50-60 ezren vásárolják, nála jobban csak Lőrincz L. László tarol a magyar könyvpiacon, egy hajszállal. Fejős Éva szerint népszerűségét az okozza, hogy könyvei közösségképző erőként hatnak a nők körében, és sokakban az ő hatására érlelődik meg a változtatás gondolata. Műveit nem tartja szerelmes regényeknek, ellenben hangsúlyozza, sok férfi olvasója van. Regényeit most fordítják; még az is lehet, külföldön is robbannak. A Könyvfesztiválra jelenik meg nyolcadik regénye, a Dalma, amely kilóg a többi közül.

Nádasdy Ádám két éve kezdte el újrafordítani Dante Isteni színjátékát, amit egy évszázada minden magyar ember Babits Mihály nyelvén tanul az iskolában. A Pokol már kész, az új fordítás alapján készült színielőadást csütörtök este mutatták be a Trafóban a Maladype előadásában. A műfordítóval beszélgettünk arról, mi izgatta őt a 700 éves olasz eposzban, és mit vár, mi lesz a sorsa az új fordításnak. Cikkünk alján te is megnézheted, mi a különbség Babits Mihály és Nádasdy Ádám sorai között.

Az áprilisi Könyvfesztiválra megjelenő két új kötettel megújul az Európa Könyvkiadó legendás Modern Könyvtár-sorozata. A szocializmusban ablakot nyitott a nyugati világra, mostantól fiatalos és trendi irodalmi elitzsebkönyv akar lenni. Nem először újítják meg a designt, most minden borítót más művész tervez, amelyek idővel grafikai kiállítássá állnak össze a polcon. A sorozat szerkesztőjét, M. Nagy Miklóst kérdeztük a Modern Könyvtár ötven évéről.

A harmincas írógeneráció egyik sikertörténete az övé. Versekről nyergelt át prózára, ahol láthatóan azóta is elemében érzi magát. A helyi anekdotákat feldolgozó Pletykaanyu botrányt keltő novellái után megbízhatóan jönnek sorba a regények. Mellettem elférsz címmel most került a boltok polcaira a harmadik, melyben Grecsó Krisztián saját családi titkairól lebbenti fel a fátylat: a titkolt melegszerelem csak az egyik az elmesélt komor férfisorsok közül. Grecsóval a regény egyik helyszínén, a Komédiás kávéházban beszélgettünk a családi mítoszok fontosságáról, Trianonról, hazáról, és arról, hova jár kocsmázni. Az író egyúttal megnyugtat mindenkit, nem jár kurvázni a Thököly útra.

"Összevesztem Vitray Tamással, Rózsa Gyurival, Egri Jánossal, Havas Henrikkel"- vallja be Vágó István televíziós műsorvezető Bárdos Andrásnak a Kinyitom a számat című interjúkötetben. A beszélgetések meglepően őszinték, Vágó egyáltalán nem titkolja gyengeségeit vagy indulatait. A könyvből az derül ki, tele van sérelmekkel, ahogy beszélgetőtársa, Bárdos is.

Itt a Wikileaks-könyv magyar bortíója! A Nyitott Könyvműhely vezetőjét, Halmos Ádámot is kifaggattuk, hogy szerezte meg a könyv jogait. Kiderült, hihetetlen gyorsan történt minden, a jogok nem voltak őrülten drágák, és most egy titkos szerverről szedegetik le a fordítani való újabb és újabb adagokat.

De ha már ez nem jött össze, próbáljunk meg szembenézni a nőiségünkkel. Ismerkedjünk meg a testünkkel. Először is a vaginánkkal. Beszéljünk róla. Aztán beszéljünk a testünkről, a nagy hasunkról, a kis mellünkről. Meddig vagyunk hajlandóak elmenni, hogy elérjük a vágyott tökéletességet? Gimnasztika vagy mellműtét? Bulimia vagy fogyókúra? És beszéljünk a kamaszlányokról is. Hogy hogyan élnek a világ különböző pontjain, milyen alaptalan és megalapozott félelmek gyötrik őket. A Nyitott Könyvműhely díszkötésben adta ki A vaginamonológok szerzőjének három könyvét, köztük a színházban is bemutatott mű eredeti vágatlan változatát is.

Azt gondolnánk, hogy két olyan széles látókörű, intelligens ember, mint a szemiotikus professzor-író Umberto Eco és a Bunuellel, Hanekével együtt forgatókönyveket író Jean-Claude Carriére korszerűen és bölcsen gondolkodnak a világról. De nem. Két nagypapa sopánkodik az adathordozók gyors elavulásán.

Még mindig nem találtál jó ajándékot a fa alá? A könyv tuti siker, adunk is rögtön néhány ötletet, melyiket érdemes választani. Divatos vámpír-thriller, beszélgetőskönyv, ínyencreceptek, képregény - az idei karácsony slágerei.  

66 évvel Szerb Antal híres Száz vers című antológiája után a napokban került a könyvespolcokra Lackfi János azonos című válogatása. A költő a Helikon Kiadó kérésére vágott bele a feladatba, ami egy - a nagyközönséghez szóló, de a nehezebb hangvételű műveket sem mellőző - színes összeállítás elkészítése volt. Lackfi szerint Szerb Antal óta jócskán tágult a világköltészet, de azért pár verset megőrzött az előd válogatásából is. A versolvasási kedv lanyhulásáról panaszkodni évezredes közhely, csak fel kell fedezni azokat az értékes verseket, amelyek érthetők, és mai mondanivalóval is bírnak számunkra. Beszélgetés Lackfi János költővel, a most megjelent Száz vers című versantológia összeállítójával.

Bayer Antal, a Képregényszövetség elnökségi tagja szerint már minden fontos képregénytípusból bejöttek a nagy nemzetközi címek, itt az idő, hogy a magyar alkotók álljanak elő a farbával. Szerinte a hazai témájú, önéletrajzi vagy szatirikus képregény lenne sikeres itthon. Bárány Ferenc, a Watchment, a Sandmant és a Hellboyt kiadó Cartaphilus munkatársa pedig elmondta, a következőkben Alan Moore egy másik legendás képregényének kiadásával kacérkodnak. Egy kis cég (Míves Céh) és egy nagy (Cartaphilus-Alexandra) képviselője - egyben a képregényes szakma két régi motorosa - beszélgetett velünk arról, mi lenne jó a hazai piacnak. Közben megtudtuk, hogy a graphic novel viszonylag friss műfaj Amerikában is, és megfejtettük a mangák népszerűségének titkát.

Arculatváltáson esett át az utóbbi hónapokban az Európa Könyvkiadó: szokatlan, formabontó borítók fémjelzik az új művészeti vezető, Gerhes Gábor vizuális reformját. A képzőművész-dizájner szerint a könyvnek tizedmásodpercei vannak, hogy hasson, a kortárs irodalmat megjelentető Európának pedig külalakjában is igazodnia kell a trendekhez. Gerhes Gábor hatáskeltő trükkökről és a fiatal művészgenerációról mesélt nekünk, és közben elárulta azt is, új köntösben folytatódik a legendás Modern Könyvtár-sorozat, modern dizájnnal adják ki újra az összes Bret Easton Ellist és Pelevint, sőt az Európa hagyományos Agatha Christie-szériája is frissül. Interjúnkból kiderül, hogy készül a kortárs világirodalom új ruhája.

Cigányok című új művében mindenkinek odacsap, tíz nap alatt írta meg a szeptember 11-ei terrortámadás történetét, illetve körüllengi a Titkok könyvének, valamint harmincöt évnyi krimi-, fantasztikus és ifjúsági irodalmi életműnek a legendája. Emellett ő Melissa Moretti, valamint Stefan Niemayer, a náci történelem ismerője. Közel hatszáz könyve jelent meg Nemere Istvánnak, csak idén huszonegy. Eddig. Interjúnkban szó esik szocialista kultúrpolitikáról és Kuczka Péterről, Hitlerről és a tankönyvekről, szakmaiságról, idézőjelbe tett hitelességről és az évente eladott háromszázezer Nemeréről. Tisztázzuk a városi legendát, amely szerint Sylvester Stallone lenyúlta az író egyik regényét. Az író meglepő válaszai.

A Nyitott Könyvműhely és a Libri közös játékának nyertesei egy egész napot tölthettek együtt Rita Monaldival és Francesco Sortival, a történelmi krimisorozatáról ismert szerzőpárossal. A sajtó képviselőivel kiegészült csapatot a Veritas című harmadik regény színhelyére, a Bécs melletti Neugebäu kastélyba kalauzolta az írópáros. A kihalt épület falai között járva megismerkedtünk a hely történetével, és bebarangoltuk a könyv fontosabb állomásait. Később maguk a szerzők meséltek nekünk olaszországi helyzetükről és a sorozat negyedik kötetéről. Kastélymustra és interjú Bécsből.

Úgy tűnik, a könyvkiadók elég szégyenlősek, ha a jövőbeli nagy dobásaikról kell elárulniuk valamit. Ez alól, Halmos Ádám, a Nyitott Könyvműhely vezetője sem volt kivétel, ő is egyelőre csak Michael Caine önéletrajzáról beszélt. Kapcsolatépítés és sprint a könyvekért - Frankfurt 2010.

Az új Umberto Eco-regény még egy év, jön hamarosan Mario Vargas Llosa A kelta álma című könyve is, a válság pedig múlóban. Barna Imre, az Európa Könyvkiadó igazgatója értékelte a frankfurti könyvvásárt.

Az európai könyvkiadás legnagyobb eseménye a Frankfurti Könyvvásár, itt szoktak a kiadók tájékozódni arról, melyik külföldi könyv jogait érdemes megvenni, sőt nem egyszer itt kezdődnek el az informális tárgyalások a vásárlásról. Az idei vásárt 2010. október 5. és 10. között rendezték meg. Sárközy Bencét, a Magvető Kiadó főszerkesztőjét kérdeztük a vásár eredményeiről. Kiderült, nagyon menő most Sofi Oksanen, még mindig nem csengett le a skandináv őrület, és hogy Európa egyelőre csak az iPhone-könyvekben lát fantáziát.

Frei Tamás a színfalak mögé kalauzoló politikai thrillert írt a gázbizniszről: A megmentő a hétvégén került a boltok polcaira. A Magyarország és az Európa gázfüggését is boncolgató thriller egy majdnem hatszáz oldalasra bővített Frei Dosszié: az izgalmas akciók mellett kulturális, történelmi és gazdasági hagyományokból fakadó érdekes ok-okozati összefüggésekről is olvashatunk. A televíziós riporterből íróvá lett Frei mesélt arról, hogy miért akart új krimiműfajt meghonosítani Magyarországon, hogyan hasznosította a regényíráskor televíziós tapasztalatait, és hogy a Magyarországot fenyegető valós veszélyekre is fel akarja hívni olvasói figyelmét. A következő könyv már a pénzügyi válság tapasztalatait dolgozza fel.

Mi idézte elő az ország csődközeli helyzetét? Kik a felelősök? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az Álomcsőd című interjúkötet, amely ugyan részletes beszámoló helyett csak bepillantást nyújt a színfalak mögötti történésekbe, de ajánlott elolvasásra mindenkinek, akit kicsit is érdekel, hogy miért is került akkora bajba Magyarország.