kötve-fűzve

A fekete zongora kéziratának eredménytelen küldözgetése után Baráth Katalin úgy döntött 2009-ben, hogy nem vár tovább, magánkiadásként megjelenteti a kotnyeles eladókisasszony, Dávid Veron történetét, és menedzselni fogja saját magát. Ekkor figyelt fel a századfordulós krimire az Agave Kiadó. A fekete zongora (2010) és A türkizkék hegedű (2011) után a júniusi Könyvhétre jelenik meg a harmadik Dávid Veron-könyv, A borostyán hárfa. Baráth Katalinnal a női krimikről, a ponyvákról, a szerencsétlen kritikusokról és a szerzői brand építéséről beszélgettünk.

Van, aki szerint az északi írók a világ lelkiismeretének tartják magukat, az izlandi költők pedig négy évvel előre megérezték a gazdasági világválságot. Előnyös könyvadó, írókat ösztönző programok, a jó történetekhez való vonzódás, illetve az, hogy a hosszú, sötét teleken az ember sokat olvas - ebben látják a skandináv írók saját irodalmuk sikerét. Az [origo] világhírű skandináv írókkal, a Könyvfesztiválon kereste az északi irodalom titkát.

szólj hozzá: Miért olyan jók a skandinávok?

Kondor Vilmos új regénye, a Budapest novemberben a napokban elkészült: ez a könyv lesz a Gordon Zsigmond-sorozat ötödik és egyben befejező része.

A krimiíró Jo Nesbøt egyáltalán nem kell bemutatni a magyar olvasónak: társadalmi problémákból eredő bűnügyi történetei több millió példányban keltek el világszerte. A Kolibri Kiadó jóvoltából a Könyvfesztiválra jön magyarul Nesbø gyerekkönyvsorozatának, a Doktor Proktor pukiporának első kötete, és először itt nálunk látható az ősszel érkező második és a 2013 tavaszán megjelenő harmadik rész magyar borítója is. A gyerekkönyveket szintén Petrikovics Edit fordította.

Az Amerikai Krimiírók Szövetségének Grand Master-díjával, valamint az Angol Krimiírók Cartier Gyémánttőrével kitüntetett Sara Paretsky magyarul frissen megjelent regényének, A testművésznőnek magánnyomozó hőse napjaink Chicagójában fedezi fel a leghihetetlenebb összefüggéseket és összefonódásokat a klubok és gengszterek, a háborús cégek és a maffia között, miközben a játéktéren számtalan ember válik áldozattá.

Baráth Katalin ma posztolta blogján harmadik krimijének borítóját, így végre annak címe is kiderült. A fekete zongora és A türkizkék hegedű után a kotnyeles Dávid Veron újabb esete a Könyvhétre érkezik az Agave Kiadónál.

Ruth Rendell egyik leghíresebb regénye, az 1984-es The Tree of Hands most jelent meg először magyarul a Partvonal Pszichokrimi sorozatában. A Lopott élet címmel fordított regény egy gyerekrabláson keresztül kapcsolja össze az egymástól markánsan különböző anyákat és lányaikat. Az idegileg instabil Mopsát és a sikeres író Benetet, valamint a nemtörődöm Irist és a pénzéhes Carolt. A látszólag tökéletesen különböző hátterű, gondolkodású nők voltaképpen mégis nagyon hasonlítanak: mindnyájan a végletekig önzők. Az önzőségük miatt pedig egy kétéves kisfiú csapódik egyik anyától a másikig.

Georges Simenon február 13-án, egy pénteki napon született, pályája azonban egy igazi sikersztori: kétszáznál is több regénye jelent meg, de novellaszerzőként is igen termékeny volt, naponta hatvan-nyolcvan oldalt írt. Simenon a világirodalom egyik legtermékenyebb és legeladhatóbb írója volt, megteremtette az európai krimi meghatározó alakját, az empatikus, atyai attribútumokkal felruházott Jules Maigret felügyelőt. Bár nem volt szépíró, alapvetően jól írt, központi témájának a bűn viszonylagosságát választotta: könyveiben a kispolgári világ esendőségét, sebezhetőségét ragadta meg, a törvény betűje és az élet szükségszerűsége közti ellentmondásosságra mutatott rá.

Az irodalmi művek személyleírásai alapján készít fantomképet Brian Joseph Davis egy törvényszéki szoftver, a Faces ID segítségével. A program több mint tízezer arcrészletet tárol, melyekből a megadott jellemzők szerint lehet kiválogatni a legmegfelelőbbeket és elkészíteni a fantomképet, például a képen látható Bovarynéról vagy Sam Spade-ről.

A szerelem szigorúan egy férfi és egy nő között lehetséges – vagy legalábbis így gondolta egy romantikus művek írására buzdító pályázat, amelyet a Romance Writers of America nevű szervezet oklahomai csoportja, a Romance Writers Ink (RWI) hirdetett meg. Az évente kiírt More than Magic pályázatra az idei szabályok szerint érkezhettek lovestoryk vámpírokról, vérfarkasokról, romantikus történetek a múltból és a jövőből. A pályaművek lehettek akár erotikusak, akár urban fantasyk is, a korábbi évektől eltérően azonban idén azonos neműek kapcsolatáról nem szólhattak.

M. C. Scott sorozatindító történelmi krimije, A római kém az utolsó pillatban új borítót kapott. (Az előzőt itt lehet megnézni.) A könyv március 1-jén érkezik.

Kathy Reichs törvényszéki antropológus, krimiíró. Itthon leginkább a Dr. Csont című tévésorozat tásrproducereként ismerős. Dolgozott az FBI-nak, és segített azonosítani a World Trade Center elleni terrortámadás áldozatait. Jelenleg a Kanadai Rendőrség tanácsadója, mellette antropológiát tanít az Észak-Karolinai Egyetemen, Charlotte-ban. A Brennan-krimik első része, a Csont és vér 1997-ben elnyerte az elsőkönyvesek Ellis-díját, amit azóta tucatnál is több krimi követett. Magyarul az Ulpius-ház kezdte el kiadni Reichs könyveit: a tavalyi első krimi után idén érkezik a második kötet, a Csont és bőr. Kathy Reichsot az írásról és a boncolásról, megrázó élményeiről, Dana Scully-ról, a krimik jelentőségéről kérdeztük.

Jó hír a történelmi krimik és az ókori Róma rajongóinak, hogy hamarosan megérkezik M. C. Scott sorozatindító regénye, A római kém. Az Agave ezzel igyekszik majd ellenpontozni a Steven Saylor-krimiket, így néz ki a borító, tessék:

A skandináv krimi köztudomásúan sötét, borongós és gyakran politizál. Ha direktben mégsem, fontos társadalmi kérdéseket akkor is feszeget. A műfajjal a moralista Henning Mankell révén ismerkedtem meg, akinek hőse, Kurt Wallander messziről emlékeztetett Raymond Chandler Phillip Marlowe-jára. A Mankell-kötetek hangulatában is volt valami ilyesmi, úgyhogy a szerzőnek nyert ügye volt nálam. Később jöttek sorban a többiek, az izlandi Arnaldur Indridassontól a norvég Jo Nesbón át a svéd Stieg Larssonig – utóbbit mindenki ismeri, aki kicsit is figyelt arra, ami az irodalomban és a filmben az utóbbi egy-két évben történt.

A Partvonal Kiadó Pszichokrimik sorozatában milyen más kötet is jelenhetne meg, mint a műfaj legismertebb darabja, Robert Bloch 1959-es regénye, a Pszicho. A krimire megjelenésekor a friss hang és az őrület ábrázolásának új módja miatt hamar felfigyeltek: 1960-ban már Alfred Hitchcock feldolgozásában futott sikerrel a mozikban. A kitüntetett figyelem ugyanakkor a szövegtest gyilkosa is lett: a közönség számára a Pszicho sokkal inkább Hitchcockkal és a filmmel fonódik össze, mint Bloch nevével és az irodalommal. Persze sok hasonló esetet találni a krimiirodalom és a filmtörténet találkozásainak sorában, de Bloch Pszichó-ját valóban igen méltatlanul felejtik el. 

Hosszan lehetne folytatni a címben felsorolt jelzőket, ha körül kellene írni, milyen is Dennis Lehane Kenzie–Gennaro-sorozata. Szinte valamennyi ajánló, kritika megemlíti, hogy Lehane a krimi igazi mestere – és bár a nagy szavakkal nem árt vigyázni, ebben az esetben szó nincs túlzásról. Magyarul most ősszel jelent meg a Kenzie–Gennaro negyedik kötete, a Hideg nyomon. 

Január 4-én kerül az amerikai boltok polcaira a magyar krimiíró Budapest Noir című első regénye a HarperCollins kiadó gondozásában. A Budapest Noir Kondor Vilmos ötkötetes történelmi krimisorozatának első része, amelynek cselekménye a II. világháborút megelőző években játszódik. A sorozat főhőse Gordon Zsigmond bűnügyi újságíró, aki egy meggyilkolt nő ügyében nyomoz. A kötetet Olchváry Pál fordította, és hamarosan elkészül a borító is. Kondor Vilmos 2008-ban megjelent művét az elmúlt három évben számos nyelvre lefordították, megjelent Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban, Hollandiában és Németországban is. A The New York Times szeptember 22-én publikált cikkében a Budapesthez kötődő filmek és könyvek között Kondor Vilmos regényét is megemlíti. (MTI)

A norvég krimiírót az új Stieg Larssonként emlegetik. Eddig nyolcmillió példányt adtak el műveiből világszerte, pedig az amerikai piacra még csak most tört be a nyáron. Nagy-Britanniában viszont már őt kérdezték a lapok, mit gondol az oslói vérengzésről. Regényeinek erőssége - a duplacsavaros cselekmény mellett -, hogy társadalmi problémák és összetett karakterek köré építi történeteit. Tizenöt könyve jelent meg eddig, amelyek közül azok a legismertebbek, amelyek főszereplője az iszákos, melák Harry Hole. Összeállításunkban Nesbo írói világát próbáltuk feltérképezni.

Jo Nesbo, csakúgy, mint hőse, Harry Hole, jó formában van: a Hóemberrel az eddigieknél pörgősebb és rafináltabb krimit kapunk a kezünkbe. A Harry Hole-sorozat magyarul most megjelent újabb részében az alkoholista oslói nyomozó egy családanyákra vadászó sorozatgyilkost üldöz.

A legújabb skandináv bestsellerként beharangozott Három másodperc a drogügyletek és a börtönök világát mutatja be még krimikben is szokatlanul hitelesen és realisztikusan. Nem véletlenül: a szerző egy bűnügyi újságíró és egy exrab, akiknek ez már az ötödik közös könyve. Jó film lesz belőle, regényként gyenge.

Folytatódik Baráth Katalin békebeli krimije, de ami az első részben még szeretnivaló bájos allűr volt, most parodisztikus modorosság. Legjobban az első könyvben főszerepet játszó alföldi kisváros-hangulat hiányzik, kárpótlásul viszont kapunk nemzetközi konfliktust és csodafegyvert. A türkizkék hegedűt olvastuk.

2011 őszén jelenik meg Sir Arthur Conan Doyle 130 éve kiadatlan első regénye, amelyet az első Sherlock Holmes-novella, A bíborvörös dolgozószoba előtt pár évvel írt, 23 éves korában. A 150 oldalas, befejezetlen történet címe The Narrative of John Smith, főhőse pedig egy középkorú úr, akit köszvénye szobájába köt, így minden alkalmat megragad, hogy látogatóinak kifejtse világról alkotott véleményét. A fiatal író elküldte a kéziratot egy kiadónak, azonban az irat a postán elveszett, így Conan Doyle kénytelen volt emlékezetből újraírni. A British Library, ahol az iratot megtalálták, ezt a változatot őrzi, azonban ez véget ér a hatodik fejezetnél. A British Library munkatársa szerint a történet már sok elemét tartalmazza a későbbi Sherlock Holmes-történeteknek, például a szállásadó nő figurája nagyon hasonló. Forrás: Guardian

Kondor Vilmos feltalálta a jó magyar krimit, ezért örök tisztelettel nézünk rá. A Könyvhétre megjelenő Budapest romokban azonban csalódást okoz az előző három könyv után. Most ugyanis a történelem kap nagyobb súlyt, és nem a krimi-szál. A tempó lelassul: Gordon Zsigmond, az elpusztíthatatlan bűnügyi újságíró nem találja helyét a világháború utáni, lerombolt Budapesten, élelmiszerjeggyel kereskedik, cirkál, és keresi, mi után nyomozhatna.

Kondor Vilmos, a Budapest Noir, a Bűnös Budapest, A budapest kém, valamint a pár hét múlva megjelenő Budapest romokban című folytatásos történelmi krimik írója nemrégiben felbukkant Facebookon is. Ez azért izgalmas, mert a szerző sokak szerint nem létező személy. Senki nem találkozott vele élőben, mindig csak e-mailben ad interjút, és összesenkering róla a neten. Állítólag egy nyugat-magyarországi gimnáziumban tanít, de az istennek sem találni egyetlenegy nyugat-magyarországi gimnáziumban sem Kondor Vilmos nevű tanárt. Emiatt stabilan tartja magát a legenda, hogy valaki más írja Kondor Vilmos álnév alatt a jobbnál jobb regényeket. Valaki szerint Kondor sajtótörténész, más azt tippeli, a Kondor-regényeket kiadó Agave vezetője, Varga Bálint a titkos szerző, de azt is olvastuk már, hogy egy történelem szakos PhD-hallgató lenne az elkövető.

Kezdetben vala a könyv. Később jövén a kétrészes társa. Hogy a manapság oly divatos trilógiákat már nem is említsük. Azonban a legújabb, Németországban nagy sikert aratott izgi tinikrimi-sorozat lehet, hogy tíz résznél is tovább fog tartani - és állítólag mindegyik részre jut olyan akció, ami le tudja kötni a tinédzserlányokat. Krystyna Kuhn jóképű vámpírok helyett holttestekkel és sötét titkokkal nyomasztja a kamaszokat, évadonként négyszer.

Hogyan lehet nyugodt a lelkiismerete annak, aki gyerekeinek kezébe egy túlvilágról érkezett, párbajban elhunyt szellemről szóló könyveket ad? A barátságos, de elcukisodott Casperhez képest Alexandra Fischer-Hunold kísértete, Sódervári Sherlock báró mellett izgalmas, néhol ijesztő élményben lehet része a fiatal olvasóknak. Csak merjék végigolvasni, ugyanis a földalatti alagutak és a nyikorgó padlódeszkák könnyen lehet, hogy rémálmok okozói lesznek. A német gyerekkrimit Tandori Dezső ültette át magyarra.

Máté Gábor rendezésében most mutatták be a Színművészeti Egyetem negyedévesei a népszerű amerikai krimiíró, Lawrence Block A penge élén című regényének dramatizált változatát PENGEél címmel az Ódry Színpadon.

Több mint ötven évvel halála után temették újra Raymond Chandler amerikai krimiírót. A hosszú álom szerzője most már neje mellett nyugszik.

Ujjlenyomatvétellel és hazugságvizsgálattal indul útjára a hagyományteremtő céllal megrendezett Krimifalók napja a Gerbeaud-ban, miközben francia bűntörténetekből vett ínyenc fogásokat kóstolhatunk végig a Francia Intézetben - két izgalmas esemény is várja a következő hetekben a krimirajongókat a fővárosban.

A texasi egyetem könyvtárában Dashiell Hammett 15 eddig ismeretlen novellájának kéziratára bukkant egy krimimagazin szerkesztője - adta hírül a Guardian. Néhány novella jócskán eltér a megszokottól.

Egy novella már most megjelenik a The Strand krimimagazinban, a többit egy kötetben szeretné kiadni a megtaláló Andrew Gulli, aki szerint a szövegek között vannak nagyon jók, sőt olyanok is akadnak, amelyek felülírhatják a Hammettről kialakult képet. Gulli szerint a lelet azt bizonyítja, hogy Hammett sokoldalúbb író, mint gondoltuk.

A kéziratokon nincs feltüntetve dátum, ezért egyelőre rejtély, mikor születtek, és hogyan kerültek Texasba. Dashiel Hammettet az ún. hardboiled krimi atyjának tartják, legismertebb műve A máltai sólyom, amelyből Humphrey Bogart főszereplésével film is készült. Hammett - akárcsak hőse, Sam Spade - maga is dolgozott detektívirodában 1915 és 1922 között, csak ezután kezdett el írni. 1961-ben hunyt el tüdőrákban. Detektívtörténeteit magyarul az Agave adja ki. 

Olvasnivaló: A krimiszakértő Gulli ebben a cikkben azt magyarázza, ha nincs Hammett, sem Simenon, sem Sue Grafton nem lett volna.

John Grisham a jogi krimik első számú szerzője. Nem véletlenül ért hozzá: a jogászi pályát hagyta ott az írásért. Olvasóként csak örülni lehet a döntésnek, könyvei izgalmasak és letisztultak, Grisham követhetően, közérthetően és szórakoztatóan ír jogi témákról. És most megmutatta, hogy a kamaszokhoz is ért.

A Park kiadó abbahagyja a Maigret-regények kiadását, ezentúl a krimire és sci-fire specializálódott Agave lesz George Simenon életművének magyar gondozója. Az összes regényt kiadják újra, de azokkal kezdik, amelyek még nem jelentek meg magyarul. Viszont nemcsak Maigret-re akarnak koncentrálni, kiadják Simenon kevésbé ismert roman durjeit is.

Sir Arthur Conan Doyle sorozatát Anthony Horowitz, a népszerű brit tinikrimi-szerző folytatja. Az írót Conan Doyle örökösei választották, az új Sherlock Holmes-regény szeptemberben jelenhet meg angolul. Horowitz írta a forgatókönyvét az ITV David Suchet fémjelezte Poirot tévésorozatának, de igazán népszerű kamaszoknak szóló bűnügyi regényeivel lett. Több sorozatot is ír, mindegyiknek a főhőse egy - vagy több - kamaszkorú bűnüldöző. Legnépszerűbb szereplője (Alex Rider) James Bond kamasz reinkarnációja, aki 14 évesen az angol titkosszolgálatnál dolgozik, és a 007-est is megszégyenítő kütyükkel és hányavetiséggel küzd a gonosz ellen (magyarul az Animus adja ki). Bevett módszer, hogy legendás sorozatokat sikerszerzők segítségével támasztanak fel. Ian Fleming James Bond-sztorijait 1964 óta négyen gondolták tovább (a nyolcvanas-kilencvenes években John Gardner például több Bond-regényt írt, mint maga Fleming).

Sok jó krimi jelent meg az évben, nem egyszerű kiválasztani az öt legjobbat. A norvég Nesbo-nek két Hole-regénye is kijött idén, folytatódott a magyar krimi felélesztőjének, Kondor Vilmosnak második világháború éveiben játszódó magyar noir-sorozata, új könyve jelent meg a norvég krimikirálynő Karin Fossumnak, és megismerkedhettünk Kurt Wallander fiatalkori kalandjaival. De ha csak ötöt kell mondani közülük, mi ezeket választjuk. A legjobbak. 

Még mindig nem találtál jó ajándékot a fa alá? A könyv tuti siker, adunk is rögtön néhány ötletet, melyiket érdemes választani. Divatos vámpír-thriller, beszélgetőskönyv, ínyencreceptek, képregény - az idei karácsony slágerei.  

1991-ben megerőszakolnak egy kislányt az Üdvhadsereg nyári táborában. Tizenkét évvel később, karácsony előtt egy héttel a szervezet egyik munkatársát fejen lövik Oslóban. Mi az összefüggés? Jo Nesbo-nek van egy nagy előnye A tetovált lánnyal világszerte ismertté lett Stieg Larssonnal szemben. Még él. És ír. Magyarul most jelent meg a legújabb, negyedik Harry Hole-krimi, ami az előzőeknél is virtuózabb írói csavarokkal meséli el a jó keresztények után loholó horvát bérgyilkos történetét.

Az Agavénál most jelent meg A halállista című regény, amely formabontó felépítése és szokatlan szereplői segítségével rázza fel a hagyományos krimirajongókat. Gyilkosság és nyomozás itt is van - de a detektív egy kitömött medve, aki plüsstársai segítségével jár utána az igazságnak. Erről jutott eszünkbe, hogy van még néhány olyan krimi, amelyben állatok: macska, birka és teddy maci ered a bűn nyomába. Mindegyik sztori máshogy lóg ki a sorból, de az tuti, hogy izgalom nélkül nem maradunk.

A Tokió Vice című könyv szerzője nem mindennapi figura. Jake Adelstein volt az első amerikai riporter Japán legnagyobb példányszámú lapjánál, a Jomiuri Sinbunnál. Oknyomozó újságíróként a szexipar és az emberkereskedelem legpiszkosabb szennyesében turkált, és még a jakuzával is összetűzésbe került. Dokumentumregénye alvilági útmutató a japán erőszak és perverzió világához. 

Cigányok című új művében mindenkinek odacsap, tíz nap alatt írta meg a szeptember 11-ei terrortámadás történetét, illetve körüllengi a Titkok könyvének, valamint harmincöt évnyi krimi-, fantasztikus és ifjúsági irodalmi életműnek a legendája. Emellett ő Melissa Moretti, valamint Stefan Niemayer, a náci történelem ismerője. Közel hatszáz könyve jelent meg Nemere Istvánnak, csak idén huszonegy. Eddig. Interjúnkban szó esik szocialista kultúrpolitikáról és Kuczka Péterről, Hitlerről és a tankönyvekről, szakmaiságról, idézőjelbe tett hitelességről és az évente eladott háromszázezer Nemeréről. Tisztázzuk a városi legendát, amely szerint Sylvester Stallone lenyúlta az író egyik regényét. Az író meglepő válaszai.

A Warshawski nevű női detektívhőséről ismert Sara Paretsky chicagói krimiírónő kapja az Amerikai Krimiírók (Mystery Writers of America) rangos életműdíját, az ún. Grand Mastert. Az írónő jövő áprilisban veheti át az elismerést New Yorkban. A szervezet évről évre 22 kategóriában ítéli oda az Edgar Allan Poe krimiszerzőről elnevezett díjait a műfaj könyves, filmes, televíziós és rádiós alkotóinak. A díjak egyik legfontosabbika a Grand Master, mivel az nem csak egy-egy alkotásnak szól, hanem a műfajban nyújtott összteljesítményt és a folyamatos magas színvonalat értékeli. Kapott már ilyen elismerést Agatha Christie, John le Carre, Alfred Hitchcock, Georges Simenon, Ross Macdonald is.

Martin Booth 1991-es, A Very Private Gentleman című regényét nálunk csak idén, megfilmesítése alkalmából adták ki, a George Clooney főszereplésével készült film nyomán Az amerikai címmel. Nem kell bedőlni annak, hogy kriminek titulálják: a regény a műfaj kívánalmaival szemben éppen azt bizonyítja, hogy a bűnöző élete is csak olyan, mint bármelyikünké.

A történelmi krimi virágkorát éli, mi most megnéztük, milyen a 11. századi Japán, ahol még nincsenek se gésák, se szamurájok, a közigazgatás és korrupció viszont meglepően fejlett. Fura, mikor egy amerikai nő ír a japán középkorról. I. J. Parker Sárkánytekercse nem rosszabb, mint más detektívsztorik a műfajból, de annyira lecsupaszított, hogy inkább csak kedvet csinál más, Távol-Keleten játszódó bűnregényekhez.

A tetovált lány következő kötete körüli mizéria folytatódik. A média csüng a sztorin, újabb és újabb információ-morzsák látnak napvilágot a család és az egykori barátnő nyilatkozatháborújában. Most az író apja és öccse állt elő egy újabb hírrel. Állításuk szerint már csak pár napnyi munka hiányzott a Millenium-sorozat újabb kötetének befejezéséhez, mikor írójuk, az 50 éves Stieg Larsson szívrohamban meghalt. Azonban amit a következő, negyedik résznek hittünk, az tulajdonképpen az ötödik, mivel Larsson írás közben ugrott egyet a történetben. Mindezt múlt vasárnap mondták el egy amerikai tévéshownak adott interjúban. Az apa azt is hozzátette, pár másodpercig a kezében fogta az iratot. "Tíz nappal a halála előtt kaptam Stiegtől egy e-mailt, amiben azt írta, a következő regény majdnem kész" - mesélte el Larsson öccse a műsorban. Ennek ellenére úgy néz ki, sohasem fogjuk olvasni a folytatást: a család és Larsson régi barátnője ugyanis képtelen dűlőre jutni.

A filléres zsebkönyvek hagyományát akarja feléleszteni közösen az Alexandra Kiadó és a Népszabadság: október 13-án két olcsó könyvsorozatot indítanak útjára Rejtő Jenő és Agatha Christie húsz-húsz válogatott művéből. A borítókat a Kistehén figura kitalálója, Igor Lazin grafikus tervezte, a könyveket zsebbe süllyeszthető méretben, papírkötésben fogják kiadni. Az első kötet bevezető ára 290 Ft lesz, a későbbieket 850 Ft-ért lehet megvásárolni.