kötve-fűzve

Szeghalmi Lőrincz orvosdoktor 1840 körül írt leveleit Kaposváron találták meg nemrég egy plébánia felújításakor. A levelekben a fiatal, Ung vármegyei orvos különös, racionálisan nem megmagyarázható jelenségekről számol be barátjának. A leveleket Alt Krisztián válogatta, szerkesztette levélregénnyé. A Magvető Kiadó egy saját oldalt is készített hozzá, ahol a szerző életrajza, korabeli dokumentumok, térképek egészítik ki a könyvet. A hitelesség alátámasztására törekvő honlap, a komoly szerkesztői munka és a levelek megtalálásának körülményei együtt nehezen megválaszolható kérdéseket vetnek fel: vajon meddig tartanak Szeghalmi Lőrincz levelei, hol kezdődik Alt Krisztián munkája – és egyáltalán, valóban léteztek-e ezek a levelek.

Örkény István édesanyjával. Művészi műteremfotó (Kép: Gaidusek, Budapest)

Parti Nagy Lajos szerint Örkény István arca a bölcsőtől a koporsóig „kesernyájas”. Az ellentmondó érzéseket tükröző férfiarcot és írói életművet idézik fel azok a fényképek, dokumentumok, amelyek döntő részét a szélesebb közönség az Exkluzív fotókiállítás Örkény Istvánról tárlaton láthatja először. A kiállított felvételeket neves fotográfusok – Balla Demeter, Benkő Imre, Danis Barna, Dormán László, Keleti Éva, Koncz Zsuzsa, Szilvásy Z. Kálmán – alkotásaiból és a családi archívumból válogatták. Több képet Nádas Péter író készített.

Az irodalom területén az egyik leggyakrabban feltett kérdés, hogyan lehet olvasókat szerezni a könyveknek a multimédia folyamatos fejlődése mellett, illetve azt felhasználva. Csütörtök este a zLabor Kommunikációs Megoldások csapata egy lehetséges megoldást mutatott be, és beszélgetést kezdeményezett az irodalom népszerűsítésének lehetőségeiről az Akvárium Klubban.

A könyvfilm egy könyv alapján készülő rövid filmes alkotás, amelynek célja a népszerűsítés, a hatásgyakorlás. A fülszöveghez hasonlóan a könyvfilm a könyv tartalmát és hangulatvilágát igyekszik megragadni. Tulajdonképpen ez egy sűrített, szabadon értelmezett, a látványos és a hatásos könyvrészletekre fókuszáló adaptációt jelent, amely a műfaji sajátosságok miatt széles közönséghez jut el az interneten, a közösségi médián keresztül. A zLabor csütörtök este mutatta be az első magyar könyvfilmet, ami Szeghalmi Lőrincz Levelek az árnyékvilágból című könyvét promotálja.

Az 1848-49-es szabadságharcot, előzményeit és utóéletét számos regényíró dolgozta már fel. Legutóbb két deheroizáló könyv jelent meg a kor hőseiről. Szécsi Noémi az emigrációba kényszerült egykori szabadságharcosok széteső közösségét választotta Nyughatatlanok című regényének témájául (itt írtunk róla), Fehér Béla frissen megjelent könyve, a Kossuthkifli pedig a hazafiságról, a frontvonal mögött mindennapi életét élő országról tesz fel kényelmetlen kérdéseket (itt írtunk róla). A mai napig legnépszerűbb feldolgozás azonban kétségkívül Jókai Mórnak a huszadik évforduló tiszteletére írt könyve, A kőszívű ember fiai. A hős Baradlayak kitörölhetetlenül beleégtek a hazafiságot, a nemzeti identitást feldolgozó irodalmi hagyományba, a magyarórákon ma is Baradlay Ödön és Richárd alakján keresztül tanuljuk meg, mit jelent a „cselekvő hűség a hazaért”.

A Fehér-regények olvasója már a második oldalon hangosan röhög. Nagyon ritka, hogy az egyszeri olvasó beleszeret egy íróba. Érdekes, hogy bár kevesen ismerik Fehért, ők annyira szeretik, ahogyan csak néhány kitüntetett nevet lehetséges – mint a magyarok közül például Kosztolányit, Tar Sándort vagy épp Örkényt. Igazi ünnep tehát a Kossuthkifli megjelenése az író rajongóinak, annál is inkább, mert Fehér nyolc éve nem jelentkezett friss nagyepikai művel.

A romantika idején Magyarország egyike volt azoknak a helyeknek, amelyekről azt gondolták, területén élnek még vérszívók - többen vélik, hogy a vámpírok eredetileg innen származnak. Bár a vámpírok a populáris irodalom népszerű figurái, a magyar irodalomból korábban hiányzott a vámpírregény. A vérszívó mítosza itt-ott feltűnt, Jókai Mór a Szegény gazdagok című regényében például a szereplők ezzel ijesztgetik egymást. Benedek Szabolcs Vérgróf-trilógiájában, amelynek első kötete, a Vérgróf március elején jelenik meg, egy vámpír bukkan fel az 1910-es évek Budapestjén. De miért a múltban, miért nem most? És miért kellett vele találkoznia Ady Endrének? Milyen egy magyar vámpír? Benedek Szabolcsot kérdeztük.

A rockkönyvek piacát a sztárok életrajzai uralják, de lám, viszonylag rövid időn belül itt a második irodalmi alkotás. A Hasítás című 2008-as antológia írásait leginkább a rock mint olyan ihlette; Felhőjáró Baksa-Soós Attila (így szerepel a név a könyvön): Rocklitera Vol. 01 című rövidke könyvét pedig konkrét zenekarok, az általában sajnos alternatívnak nevezett magyar színtér nevesebb szereplői: Quimby, Heaven Street Seven, 30Y, Neo, Hiperkarma, Zagar, Nemjuci, Anna & The Barbies, Kistehén stb. A 18 előadó mindegyike egy-egy másfél-két oldalas írást kap. Ezekben gyakran kerülnek elő mágikus realista, szürreális, fantasztikus vagy mesei elemek; sokszor a novella poénjaként emelkedik el a szöveg az addigi többé-kevésbé realista tónustól. E közös jellemzőt leszámítva olyan sokszínű a könyv, hogy azt is mondhatnánk, stílusgyakorlatokról van szó: van itt hagyományos elbeszélés a rock and roll életstílusról, "népiesen" beszélő paraszt monológja, sci-fi, francia-magyar kevert nyelvű anekdota, állatmese, dramatizált párbeszéd, idill és színtisztán szürrealista novella.

2011 figyelemreméltó irodalmi (magyar) elsőkönyvesei között találunk hibákat vétő rutinos riportert, társadalmi kérdéseket feszegető tizennyolc éves lányt, őszintén valló egykori drogfüggőt, illetve elpusztul egy szlovák falu is. A szerzők közül ugyan van, akitől korábban már jelent meg önálló könyv más területen (például egy kritikagyűjtemény vagy egy képregényfüzet), de mindegyikőjükben közös, hogy szépíróként idén mutatkoztak be az olvasóknak. A lista kiegészítéseit kommentben várjuk!

Ki a szerző? Bartók Imre (1985) irodalomtörténész, kritikus
Mi ez a könyv? Fém – nevelési regény

Miért jó? Már a Bartók Imre Fém című regényének borítóján látható Győrffy László kép is sokat elárul arról a hangulatról, amelyet ebben a nevelési regényben élhet meg az olvasó. A szöveg középpontjában egy beteg és az orvosának viszonya áll. A regény szereplői az őrület, az álom és a gyógyulás összebogozott szálain egyensúlyoznak – a delírium és a józanság határai tökéletesen összemosódnak. A regény jó kritikákat kapott, különösen a belső képekbe való bezártság ábrázolásáért, ahogyan a főhős keresi önmagát az álom és az önkívület világában.

Bartók Imre: Fém, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2011, 228 oldal, 2600 Ft

Ki a szerző? Izsó Zita (1986) drámaíró, 2005-ben testvérével közösen írt darabjukkal megnyerték a Magyar Rádió országos drámapályázatát, több színdarabját különböző társulatok mutatták be
Mi ez a könyv? Tengerlakó - szabadversek

Miért jó? A Tengerlakó vezérmotívuma a víz, amely megtisztít és lelassít, ahogyan az idő feledtet és kifolyik az ember kezei közül. A kötetben a nőiesség a világképből adódó lírafelfogásban, a képek finomhangoltságában jelentkezik. A Tengerlakóban néhol talán túl sok kép terheli a sorokat, a szabadverseket pedig egyes helyeken zavaróan szakítják meg a kötöttebb formákból kölcsönzött eszközök (például a rímek), de mindezt kiegyenlíti a kötet átgondolt koncepciója, a játékkal, iróniával ellensúlyozott drámaiság.

Izsó Zita: Tengerlakó, Fiatal Írók Szövetsége, Budapest, 2011, 74 oldal, 1600 Ft

Ki a szerző? Kálmán Gábor (1982) költő, szerkesztő
Mi ez a könyv? Nova - novellafüzér

Miért jó? Kálmán Gábor novellafüzérében a novellák egyik összekötője a pletyka, azon keresztül pedig a megtörténtek metamorfózisa. Egy szlovák falu, Jasná Horka története, mitológiája áll össze a szóbeszédek, a lokális mítoszok sokaságából, hogy aztán maga a falu kihaljon, elpusztuljon, és Jasná Horka se legyen több egy mítosznál. A Nova nyelve a szociografikus prózát idézi meg, szürrealisztikussága, komorsága, valamint a kötet szerkezete (a novellákat a szereplők és a motívumok hálója fűzi össze) Bodor Ádám prózájára emlékeztet – egyes kritikusok szerint talán túlságosan is.

Kálmán Gábor: Nova, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2011, 136 oldal, 2100 Ft

Ki a szerző? Kemény Lili (1993) mindössze 18 éves, de már Petri György-díjas költő
Mi ez a könyv? Madaram - verseskötet

Miért jó? Az irodalmi bulvárra éhezőknek különösen érdekessé teheti a kötetet, hogy Kemény Lili Kemény István költő lánya. Kemény Lili azt vallja, a kortárs lírának fontos feladata kell, hogy legyen a közéleti szerepvállalás, verseiben maga is arra törekszik, hogy reflektáljon az aktuális közéleti, társadalmi kérdésekre. A Madaram című verseskötetet Darvasi László azzal ajánlja, hogy ez „cselekményes líra, ahol minden történik, alakul”. A kritikusok elismerik Kemény Lili tehetségét, de általában hiányolják azt a megélt tapasztalatokból származó erőt, amely a költő fiatal kora miatt még nem lehet a Madaram című kötet sajátja.

Kemény Lili: Madaram, Magvető Kiadó, Budapest, 2011, 77 oldal, 1990 Ft

Ki a szerző? Kepes András (1948) újságíró, televíziós műsorkészítő
Mi ez a könyv? Tövispuszta - családregény

Miért jó? Kepes András nem éppen újonc a magyar könyvpiacon, de a riportkötetek után idén először jelentkezett regénnyel, amelyet az Európa Kiadó főszerkesztője, M. Nagy Miklós gondozott. A Tövispusztá-ban az olvasó a 20. század magyar történelmén keresztül követheti nyomon egy család életét a világháborúktól a szocializmuson át a rendszerváltozásig. Bár egy tapasztaltabb szerzőről van szó, több kritika szerint a szöveg mégis elköveti a klasszikus elsőkönyves hibákat: a szereplők nincsenek jól felépítve, a motivációikra, gondolataikra a gyors iramú narrációnak már nem marad ideje, a történetmesélés több ponton elnagyolt, a lezárás ügyetlen. A zsúfolt Tövispusztá-ban több jó ötletet is találni, alapvetően korrekt első regény született.

Kepes András: Tövispuszta, Ulpius-ház, Budapest, 2011, 354 oldal, 3499 forint

Ki a szerző? Kubiszyn Viktor (1979) filmes újságíró, filmkritikus
Mi ez a könyv? Drognapló - drognapló

Miért jó? A Drognapló a függőség kialakulásának, megélésének, a drogtól való szabadulási vágynak tizenhat évet felölelő története. „Pokoli”, „dráma”, „rendkívül extrém” és ezekhez hasonló szavakkal írják le kritikusok és olvasók Kubiszyn Viktor drogregényét. A könyv felkérésre született meg, a Jószöveg Műhely Kubiszyn Viktor a Literán írt netnaplóira figyelt fel, amelyekben a szerző a kábszertől való tisztaságának első évét követően őszintén írt saját függőségéről, a drog hatásáról a munkára és a magánéletre. A Drognapló elbeszélője filmek és irodalmi művek megidézésén keresztül is ír a függőségről, a tudatállapotok közti váltásokról, a módosult és a tiszta én világáról.

Kubiszyn Viktor: Drognapló, Jószöveg Műhely, Budapest, 2011, 224 oldal, 2790 Ft

Ki a szerző? Lakatos István (1980) képregénykészítő, kritikus
Mi ez a könyv? Dobozváros - meseregény

Miért jó? A Kötve-fűzve egyik szerzője, Lakatos István is elsőkönyves lett idén. Lakatos István rendszeresen publikál folyóiratokban képregényeket, képnovellákat, tavaly jelent meg első önálló képregényfüzete, a Lencsilány. Szigorú értelemben vett irodalmi szöveggel azonban most jelentkezett először. A Dobozváros egy meseregény, főhőse, Zalán azzal szembesül, hogy családját lecserélték, álszeretteivel él együtt. A Dobozváros-ban az agresszió, az erőszak plasztikus leírása, az akcióhősök és a szörnyek megjelenése, a gótikus mesevilág részben a szerző képregényes múltjához is köthetőek.

Lakatos István: Dobozváros, Magvető Kiadó, Budapest, 2011, 328 oldal, 2990 Ft

1816 karácsonya előtt jelent meg E. T. A. Hoffmann Diótörő és Egérkirály című meséje a Kinder-Märchen című kötetben. A Diótörő a német irodalom egyik legsikeresebb szövegének bizonyult az elmúlt két évszázadban: a karácsony nélkülözhetetlen kiegészítőjévé vált, számtalan nyelvre fordították, különböző adaptációk készültek mindenféle műfajban és platformra. A Diótörő és Egérkirály gazdag utóéletét most egy újabb magyar átdolgozás is gyarapítja: idén novemberben jelent meg Horváth Viktor verses adaptációja, a Diótörő, amely leszámol a giccsel és az eredetit minden szinten kiforgató rémmesével riogat.

A kiskunsági, kétvízközi világban megrekedt az idő: betyárok, parasztok, szélhámosok, háztáji és vadon élő állatok, őshonosok és idegenek járják sajátnak hitt életútjukat, amelyek alapvetően mégis ugyanolyanok. A kiábrándultság, a rezignáltság, a boldogulás új lehetőségeinek keresése és a hazug reményekből fakadó bűn kíséri mindegyiket. Halász Margit Gyöngyhomok című regényében a mese és a valóság, a romantika és a realizmus keveredik, sajátos hangulatot adva ezzel a könyvnek. A Gyöngyhomok-ban a mese, a mesélés természete hasonló a folyton kavargó homokéhoz, amely a kétvízközi világot védelmezőn elrejti – vagy éppen megfojtja.

Milyen lehet megkapni a Svéd Királyi Akadémia legnagyobb kitüntetését, mit érez ilyenkor egy hetvenéves ember, akinek eddig ismeretlen regényeit innentől fogva elkezdi olvasni a világ? Mennyiben érezheti kárpótlásnak ezt a kései erkölcsi és anyagi elismerést, mikor élete javát diktatúrákban kénytelen leélni? Miről fog írni, ha eddig a mellőzöttségből merített ihletet?

Tagjai közé választotta Darvasi László írót a Digitális Irodalmi Akadémia, ami azzal jár, hogy művei nemsokára ingyenesen lesznek olvashatók a DIA oldalán. Akinek van tehát e-könyv-olvasója, készülhet. A Virágzabálók című vaskos regény egy szegedi család misztikus és mesés elemekkel átszőtt 19. századi története; A könnymutatványosok legendája pedig egy történelmi regénynek álcázott török kori tündérmese - mindkettőt ajánljuk. Akinek pedig gyereke van (öttől fölfelé), az a Trapiti-könyveket olvashatja neki esténként.

Sajnos a Digitális Irodalmi Akadémia programozói nem gondoltak az e-könyv-használókra (vagy gondoltak, de utálják őket), mert a DIA ingyenesen elérhető tartalmait csak nagy kínnal lehet átrakni e-könyv-olvasókra. De nem lehetetlen. A megoldás: megnyitjuk az oldalt, ahol a könyv olvasható, jobb klikk, majd oldal mentése. A html-t utána Mobipocket Creator vagy Kindlegen programokkal (mindkettő ingyenes) lehet konvertálni a szükséges formátumba (Kindle esetén prc, a többi epub). Ez a módszer sajnos csak akkor működik, ha nincsenek a szövegben oldalszámok! Mindenképpen hasznos kipróbálni a módszert, 600 oldalas műveket laptopon/PC-n olvasni meglehetősen kényelmetlen.

A Nobel-díjas szerző 2001 és 2003 között írt naplója Mentés másként címmel kerül a boltokba. A könyvben Kertész Imre beszél súlyosbodó Parkinson-kórjáról, amely miatt át kellett térnie a számítógépre, ír Budapestről Berlinbe való költözéséről és a Nobel-díjról.

Karinthy műveiből indított már szerzői sorozatot az Európa Könyvkiadó és az Akkord is; most hozzájuk csatlakozott egy újabb kiadó. A Kossuth Karinthy-sorozatának különlegessége az lesz, hogy a kéthetente megjelenő újabb köteteket az újságosoknál is lehet majd kapni, illetve, hogy art deco designt idéző borítókkal kerülnek forgalomba 495 forintos áron. Az első könyv augusztus 31-én jelent Budapesti emlék címmel, a következő kötet a Mennyei riport lesz.

A zenetanárként dolgozó 37 éves Szvoren Edina kapta idén a 350 ezer forintos pénzjutalommal járó Bródy Sándor-díjat Pertu című novelláskötetéért. A díjat mindig az előző évben kiadott, legjobbnak talált első kötetes prózaírónak ítélik oda. Az indoklásban a zsűri "az írásművek kiérleltségét" és "az írói világ gazdagságát" emelte ki. A díjat korábban megkapta már Varró Dániel, Grecsó Krisztián, Dragomán György, Máté Angi. Szvoren Edina Pertu című kötetét tavaly már az utóbbi évek legerősebb első köteteként méltatták a kritikusok. Az elbeszélések sötét hangulatúak, de mind nagyon fegyelmezetten komponáltak, akárcsak egy-egy zenemű. A könyv a Palatinusnál jelent meg.

A Nyughatatlanok-ról az ajánlók alapján azt lehetett gondolni, egy 19. század közepén játszódó, jókais történelmi regény az emigrálni kényszerült hős magyar szabadságharcosokról. A történeten azonban a szenvtelen női szemszög és a rémregény álca csavar egyet.

Matrózegérről szóló meséje számos iskolában kötelező olvasmány, most bekerült a nemzeti minimumba is, a Cipelő cicák a mai kor Kockásfülű nyula, Hiszti manó pedig a nevelésben segít sok szülőnek. Berg Judit hat éve kezdett írni, ma már tizenkilenc könyvvel Magyarország egyik legnépszerűbb meseírója. A szerzőt arról kérdeztük, hogyan jut ideje négy gyerek mellett ennyit írni, mi a divat külföldi és magyar mesékben, és lesz-e hűtőmágnes a magyar gyerek kedvenc tengerészéből.

Folytatódik Baráth Katalin békebeli krimije, de ami az első részben még szeretnivaló bájos allűr volt, most parodisztikus modorosság. Legjobban az első könyvben főszerepet játszó alföldi kisváros-hangulat hiányzik, kárpótlásul viszont kapunk nemzetközi konfliktust és csodafegyvert. A türkizkék hegedűt olvastuk.

Egy szociológus regényt ír az általa jól ismert korról - ráadásul ez a kor a 60-as évek: a Bambi, a táskarádió és a pöttyös szoknya kora. A Csupasz nyulakban elfért volna több szociológia, de alapvetően elgondolkodtató, igényes szórakoztató irodalom, amely a korszak egyik alapproblémájával, a nők helyzetével foglalkozik egy leányanya és éltanuló húga sorsán keresztül.

Spiró György Kémjelentés című új novelláskötete hajszálpontos látlelet a mai magyar társadalom közérzetéről. A kortárs magyar írókra nem jellemző, hogy szeretnének a jelen problémáiról írni. Spiró megtette, fontos szövegek születtek.

A Magvető Kiadó kirakott a honlapjára egyet Spiró György Kémjelentés című, Könyvhétre megjelenő kötetének novellái közül. A Milyenek a csehek (meg a magyarok meg a lengyelek)? című rövidke és frappáns írás azt hasonlítja össze, hogyan viselkednének a címbeli három nemzet tagjai, ha az orvosi rendelőben egy lány előre engedne egy idős nénit a sorban. Spiró szerint a csehek a legvidámabbak. A novella itt olvasható! (Vigyázat, pdf.)

Ha azt gondolta valaki, hogy Krasznahorkai László, Tarr Béla állandó alkotótársa egy búskomor, pesszimista remete, aki állandóan világégésről fantáziál, ráadásul hosszú mondatokban, az most ezt elfelejtheti. Egy derűs ember beszélt nekünk a kínai bevásárlóközpontokról, divatos rockkoncertekről és a bulvármédia filozófiájáról. Kitárgyaltuk, hogy rossz a marketingje, hogy David Byrne-nel a konyhában zenélgettek, és hogy az irodalom helyett nemsokára gondolkodunk. Közben elfogyasztottunk némi szusit is. Nemrég került a mozikba Krasznahorkai László egy korábbi szövegére alapozó, A torinói ló című film, ennek ürügyén ültünk le beszélgetni, de az író szerint ő már Tarr Béláról mindent elmondott.

Lackfi János termékeny íróember, de tőle is meglepő, hogy a Könyvfesztiválra két könyvvel is előrukkol: az egyik novellákat, a másik verseket tartalmaz. Mivel az utóbbi időben Lackfi inkább a gyerekolvasókra koncentrált, felnőtteknek szóló két új könyvére nagyon kíváncsiak voltunk. Nem csalódtunk. Ha valakinek bizonygatni kéne, hogy van szórakoztató modern magyar vers, Lackfit mutogatnánk neki vitrinben. Külön öröm, hogy mindkét könyvnek csodaszép a borítója, jó kézbe fogni őket.

Fiatal filmesek saját pénzből csináltak dokumentumfilmet, amelyben 44 költő beszél arról, miért lehet értelme 2011-ben is az irodalomnak. A dokumentumfilm párjaként készül egy rövidfilm is Trill Zsolt és Petrik Andrea szereplésével. A rendező szerint izgalmas problémákat piszkáltak meg, az anyag "ütni fog". A két film április 11-én, a költészet napján debütál a neten.

Négy népszerű magyar író tárcanovellái jelentek meg közös kötetben különösebb felhajtás nélkül, szinte titokban az Alexandra gondozásában. A kiadó úgy rejtegeti a könyvet, mintha szégyellni kellene: a borító messziről üzeni: "hozzám ne nyúlj", bemutató nem volt, és a kiadvány a megjelenés után azonnal a leértékelt áruk közé került. Pedig Dragomán György, Háy János, Parti Nagy Lajos és Tóth Krisztina olyan nevek, amikről azt gondolnánk, külön-külön is elvisznek a hátukon egy kötetet. Vagy mégsem?

Egy elfuserált meleg pap, egy felszarvazott vasutas, a fővárosban kudarcot valló állványozómunkás és a mai Budapesten helyét kereső hivatalnok - ők a főszereplői Grecsó Krisztián most megjelent Mellettem elférsz című regényének. Saját családja, három generáció. A regény mélyre megy, érződik; kár, hogy a családi mítoszokból nem nő ki mitológia. Most is bele lehet kábulni Grecsó mondataiba és történeteibe, de a könyv igazi erénye, hogy olvasás közben eszedbe jut, vajon a te nagyapád hogyan ismerkedett meg a nagymamáddal.

A harmincas írógeneráció egyik sikertörténete az övé. Versekről nyergelt át prózára, ahol láthatóan azóta is elemében érzi magát. A helyi anekdotákat feldolgozó Pletykaanyu botrányt keltő novellái után megbízhatóan jönnek sorba a regények. Mellettem elférsz címmel most került a boltok polcaira a harmadik, melyben Grecsó Krisztián saját családi titkairól lebbenti fel a fátylat: a titkolt melegszerelem csak az egyik az elmesélt komor férfisorsok közül. Grecsóval a regény egyik helyszínén, a Komédiás kávéházban beszélgettünk a családi mítoszok fontosságáról, Trianonról, hazáról, és arról, hova jár kocsmázni. Az író egyúttal megnyugtat mindenkit, nem jár kurvázni a Thököly útra.

A MIÉP alapító tagja és elnöke, Csurka István József Attila-díjas drámaíró két évtized után új darabot írt, amely a trianoni béketárgyalások különtermeibe kalauzol. A cím - A hatodik koporsó - arra az üres koporsóra utal, amelyet Nagy Imre 1989-es újratemetésén az 1956-os forradalom és az utána következő megtorlások során elhunyt névtelen áldozatokra emlékezve állítottak fel, és amely Csurka darabjában a fantasztikus időutazás közlekedési eszközéül szolgál. A dráma a MIÉP Magyar Fórum című hetilapjának irodalmi különszámában jelent meg.

A magyar költőknél már hagyomány, hogy krisztusi korba érve (vagy utána), újraírják József Attila Születésnapomra című versét, a különleges ritmusú versformát használva az önironikus számvetésre. Varró Dani a Bús, Piros Vödör nevében egyszer már kesergett a sors gyötrelmein ezt a formát használva, de a múlt heti Élet és Irodalomban a saját, személyes Születésnapomra-verse is megjelent, a tőle megszokott vicces és hajmeresztő rímekkel. Ennek örömére gyorsan összeszedtük a legjobb Születésnapomra-parafrázisokat, hogy egyben lássuk, mire képes a nyelv, a rím meg a költő. Éljen Horger Antal úr.

Hosszú betegség után, életének évében 2011. január 29-én elhunyt Rába György Kossuth-díjas költő.

Megkértünk hét, az irodalommal hivatásszerűen foglalkozó embert, hogy válasszák ki az elmúlt év számukra legfontosabb könyveit. Íróemberek, irodalomkritikusok, kiadóvezetők, könyvesbolt-tulajdonosok foglalják össze számunkra 2010-et könyvcímek formájában. Sci-fi, gyerek, kortárs -  ami belefér.

Konrád Györgyöt nem kell bemutatni. A látogatót, A cinkost vagy A városalapítót az is ismeri, aki nem is olvasta. És mindenki szembesült már politikai tevékenységével. Konrád György napjaink egyik legismertebb magyar írója külföldön, főleg Németországban. Azt talán kevesebben tudják, hogy filmekben is vállalt szerepet. Életművében mindig is nagyobb hangsúlyt kapott az esszé, mint a szépirodalom: új könyvében a zsidó létről gondolkodik.

Kertész Imre Nobel-díja óta közhely, hogy a külföld - főleg a németek - hamarabb fedezik fel a magyar írók értékeit, mint mi magunk. A másik példa erre Rubin Szilárd, akit a németek Scott Fitzgeraldhoz hasonlítgatnak, nálunk viszont meg kellett halnia ahhoz, hogy neve a köztudatba kerüljön. Az idén áprilisban elhunyt író most újra kiadott Csirkejáték című kisregényét olvastuk.

66 évvel Szerb Antal híres Száz vers című antológiája után a napokban került a könyvespolcokra Lackfi János azonos című válogatása. A költő a Helikon Kiadó kérésére vágott bele a feladatba, ami egy - a nagyközönséghez szóló, de a nehezebb hangvételű műveket sem mellőző - színes összeállítás elkészítése volt. Lackfi szerint Szerb Antal óta jócskán tágult a világköltészet, de azért pár verset megőrzött az előd válogatásából is. A versolvasási kedv lanyhulásáról panaszkodni évezredes közhely, csak fel kell fedezni azokat az értékes verseket, amelyek érthetők, és mai mondanivalóval is bírnak számunkra. Beszélgetés Lackfi János költővel, a most megjelent Száz vers című versantológia összeállítójával.

Olvasható női regénynek, fejlődésregénynek, szerelmes regénynek, kriminek, párhuzamos életrajznak, történelmi regénynek - sokrétű művel van dolgunk, ami azonban mégsem túlzsúfolt. Lovas Ildikó a Kijárat az Adriára és a Spanyol mennyasszony után újra helyet követel magának az éjjeliszekrényünkön: a nácik kedvenc rendezőnőjének, Leni Riefenstahlnak a monológjait szövi egybe egy általános iskolai történelemtanárnő életének eseményeivel. Leni és Léni regénye.