(a kép kattintásra megnyílik külön ablakban)
A Bookpatrol több azonos témájú kutatás eredményét összegezte a fenti infografikában, melyek mindegyike az olvasók fürdőszobában/vécében jellemző (feltehetően határokon átívelő) szövegfogyasztási szokásait kutatta.
A Bookpatrolon megjelent infografika a gyerekeknek való felolvasás fontosságát mutatja be apró tényekkel, számokkal és rajzokkal.
Idén is folytatódik a K&H gyógyvarázs önkéntes meseolvasó programja, amelyre ebben az évben bárki jelentkezhet országszerte. A három éve indult akció keretében eddig háromszáz középiskolás, valamint a pénzintézet száz dolgozója 37 alkalommal olvasott fel a kórházakban fekvő gyerekeknek kedvenc könyveikből.
Magyarországon egy gyakran olvasó diák szövegértési teljesítménye átlagosan annyival jobb egy olvasni nem szerető diákénál, mintha három évfolyammal felette járna iskolába - állapítja meg a PISA2009 összefoglaló jelentése. Erre és egy finn példára alapozva indítja el a Supka Géza Alapítvány és a Magyar Lapkiadók Egyesülete pályázatát középiskolásoknak.
Az életmód alakíthatja-e az olvasási szokásokat a városokban, külvárosokban és vidéken? A három lakóhelytípus markánsan nem, de valamennyire különbözik, ha az olvasás szempontjából hasonlítják össze őket, az eltérések főként az ott élők korából, az iskolázottságból és a háztartások bevételéből fakadnak. A Pew Research Center's Internet & American Life Project több reprezentatív felmérés eredményét vetette össze, hogy bemutassa, mi jellemző az amerikaiak olvasási szokásaira attól függően, hol élnek. Az elemzés hat szempontot emelt ki: kik olvasnak, milyen célból, használnak-e könyvtárat, és hogyan, kiktől hallanak a könyvekről, olvasnak-e újságot, folyóiratot, illetve a nyomtatott vagy az e-könyvet részesítik-e előnyben.
A HipType az e-könyvolvasóktól gyűjt adatokat és készít elemzéseket, ezúttal a férfiak és a nők olvasási szokásairól. Kiderült, a nők ötven százalékkal nagyobb eséllyel fejeznek be egy könyvet. A férfiakat inkább a történelmi, a nőket a romantikus témák vonzzák, a közös érdeklődési pontot az önsegítő könyvek jelentik. Negyven éves kor alatt gyorsabban, de kevesebbet olvasunk. Az e-könyvek olvasói 82 százaléka él városban.
Az alábbi infografika azt mutatja meg, hogy az e-könyvek és a táblagépek hatására az amerikaiak többet olvasnak: az e-könyvek tulajdonosai általában évente kilenc könyvvel teljesítenek jobban, mint a hagyományos könyvek olvasói.
Created by: www.OnlineTeachingDegree.com
Miért nincsenek e-könyvek a magyar piacon? Min csodálkozott el Sjón, amikor áprilisban Magyarországra látogatott? Mi a nagyobb biztosíték: az egynyári bestsellerek vagy a szépirodalmi művek kiadása? Pénz vagy írás? Avagy eladható-e a kortárs magyar irodalom? címmel szerveztek kerekasztal-beszélgetést a magyar könyvpiac problémáiról, kihívásairól. A Toldi Moziban tartott hétfő esti rendezvényen a könyvpiacot általában a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója, Zentai Péter László képviselte a kerekasztalnál, míg a Magvető Kiadó szerkesztője, Szegő János a szépirodalmi vonalat; a Libri főszerkesztője, Dunajcsik Mátyás pedig a szakácskönyvtől a verseskötetig terjedő profilú, flexibilis kiadót prezentálta.
Ahogyan az oktatás egyre szélesebb körben válik elérhetővé a világon, úgy csökken az analfabéták száma is - azonban az olvasási nehézségek, hiányosságok továbbra is széles réteget érintenek, nem csak a fejlődő országokban, hanem a legfejlettebbekben is, például az Egyesült Államokban. Az alábbi infografika az analfabetizmus arányait hasonlítja össze a világon, elsősorban az USA-ra fókuszálva.
Az olvasás népszerűsítésére számos kezdeményezés, kampány indul világszerte. A denveri nonprofit olvasástársaság, a Burning Through Pages új plakátja is arra buzdítja a szülőket, hogy adjanak könyvet a gyerekeik kezébe. Mike Anderick tervező fekete-fehér munkája azonban nem várt népszerűségre tett szert a Facebookon: egy hét alatt közel hatezer lájkot, négyezer megosztást gyűjtött be.
Újraolvasni egy könyvet egészen más tapasztalat - hogy ez valóban így van, azt nemrég tudósok is alátámasztották. Egy film vagy egy könyv többszöri megnézése, elolvasása érzelmi kapcsolatot alakíthat ki az emberben. Az első alkalommal a cselekményre figyelünk, az újranézés vagy az újraolvasás során azonban azok az érzések elevenítődnek fel, amelyeket a film vagy a könyv váltott ki, és ezeket szabadabban lehet ízlelgetni a sztori ismeretében. A második nekifutás tehát mély érzelmi extrákat kínál - állítja egy amerikai és új-zélandi olvasókkal készült interjúkra alapozott kutatás.
Elindult a KönyvKaland elnevezésű projekt, amelynek során százezer ingyenes, névre szóló könyv talál gazdára. A program célja, hogy a 3-9 éves gyerekek körében népszerűsítse az olvasást. A KönyvKaland a Passion to Read nemzetközi kezdeményezés része, amely korábban már Portugáliában, Spanyolországban és Svédországban is sikeres volt.
Nem ér az égig, de a bibliai Bábel tornyához hasonlóan a nyelvek sokszínűségét jelképezi az a 25 méter magas spirálszobor, amelyet 30 ezer darab, különböző nyelvű könyv felhasználásával készített Marta Minujin argentin művész Buenos Aires egyik terén. A magánemberek, könyvtárak és nagykövetségek által adományozott könyveket zacskóban aggatták fel a fémvázra, műfajok szerint csoportosítva. A szobor belsejében található lépcsőn felkapaszkodva az argentin művész által komponált zenét hallhatnak a látogatók. A háttérben a "könyv" szót lehet hallani a világ összes nyelvén. Buenos Aires a könyv fővárosa 2011-ben, a szobor ez alkalomból épült. A tornyot május 28-án szétbontják, és minden érdeklődő hazavihet egy könyvet. Ami megmarad, azt egy gyűjtemény fogja őrizni, amelyet Jorge Luis Borges argentin író novellája után "Bábeli könyvtár"-nak neveznek el.
Harmadik születésnapját ünnepli ma a Veszíts el egy könyvet! mozgalom. A játék lényege, hogy választasz a könyvespolcodról egy könyvet, beleragasztod a kezdeményezés logóját (regisztrálás után itt letölthető), a matricán szereplő számot pedig közéteszed a honlapon. Aki megtalálja, szintén regisztrál majd, így figyelheted a könyved vándorlását. A mozgalom honlapján városok szerint csoportosítva lehet nyomon követni, mely könyveket regisztrálták a könyvelhagyók. Mi is választottunk a Kötve-fűzve könyvespolcáról három jó könyvet, amit mi is szerettünk, és jó szívvel ajánlunk mindenkinek. A fotón még az irodai ablakban láthatók, de délután már szórjuk szét őket a városban. Aki megtalálja, annak jó szórakozást kívánunk, majd nézni fogjuk mi is, ki találta meg!
Fiatal filmesek saját pénzből csináltak dokumentumfilmet, amelyben 44 költő beszél arról, miért lehet értelme 2011-ben is az irodalomnak. A dokumentumfilm párjaként készül egy rövidfilm is Trill Zsolt és Petrik Andrea szereplésével. A rendező szerint izgalmas problémákat piszkáltak meg, az anyag "ütni fog". A két film április 11-én, a költészet napján debütál a neten.
Az Országos Széchenyi Könyvtár február elején jelentette be, hogy ezentúl a közösségi internet használatával próbálja meghódítani a fiatalokat. A héten el is indult az első közösségi akció, a Közös Költemény kampány, amelynek lényege, hogy az e célra létrehozott honlapon február 28-ig bárki küldhet szavakat Lackfi János költőnek, aki az ezekből véletlenszerűen kiválasztott tíz szó felhasználásával fog verset írni. A regisztrált felhasználók maguk is írhatnak költeményeket, és szavazhatnak a többiek alkotásaira. Az összesítésben legtöbb pontot kapott tíz mű bekerül a Közös Költemény verseskötetbe is.
Egy éve települtek Bécs két pontjára Frank Gassner művész kezdeményezésére ingyenes utcai könyvtárak egy-egy könyvszekrény formájában. Az elv egyszerű: bárki bármikor hozhat a szekrénybe könyvet, és bárki el is vihet onnan, és ehhez semmiféle formaságnak vagy kötelezettségnek nem kell alávetnie magát. Kezdetben a művész maga finanszírozta a "könyvtár" költségeit, de a kezdeményezés ma már saját lábára állt. Átlagosan napi 10 és 30 között látogatják a nyitott könyvtárat. Bár a projekt megvalósítói tartottak a vandalizmustól, a két könyvszekrénynek nem esett bántódása, tíz hónap alatt egyetlen alkalommal fordult csak elő, hogy graffitisek lefújták. Frank Gassner szerint a könyvszekrények azért is népszerűek, mert a bennük sorjázó könyvek szinte minden héten kicserélődnek. A két könyvszekrény Neubau kerületben, illetve a népszerű Brunnenmarkt piacon kapott helyet, és most tervezik a következőt is felállítani egy harmadik helyszínen. (MTI)
A Harry Potter-széria főszereplői, Daniel Radcliffe, Emma Watson és Rupert Grint is csatlakoztak az Amerikai Könyvtárak Szövetségének Olvass! elnevezésű kampányához, amelynek célja, hogy közismert személyiségek segítségével népszerűsítse a klasszikus irodalmat. A felkért színészek kedvenc regényükkel a kezükben fotózkodnak, a posztereket azután könyvtárakban helyezik ki, illetve bárki megvásárolhatja őket 16 dollárért. A kampányban szerepelt már Keira Knightley, Hugh Laurie, Anthony Hopkins, Bill Gates és az Alkonyat farkasfiúja (Taylor Lautner) is. A Harry Potter-szereplők plakátjait az utolsó előtti film premierjére időzítve hozták nyilvánosságra. Daniel Radcliffe kedvenc regénye Mihail Bulgakov Mester és Margaritá-ja, Emma Watson a Rómeó és Júliá-t ajánlgatja, Rupert Grint pedig Anthony Burgess Gépnarancs-át ölelgeti a poszteren. Ez utóbbi némi felzúdulást keltett, a színész képviselőjének közleményben kellett leszögeznie, hogy Grint nem az erőszakos jeleneteket is tartalmazó könyv olvasására szólítja fel a gyerekeket, csupán arról van szó, hogy ez a kedvenc regénye (egy tavalyi Halloween-bulira a film főszereplőjének öltözött). A Harry Pottert játszó Daniel Radcliffe egy interjúban elmesélte, a Mester és Margaritá-t az Amazon online könyvrendelő rendszer dobta fel neki ajánlatképpen egyik előző könyvvásárlása alapján. Ő rögtön megrendelte, és azóta kétszer elolvasta, a fotón látható 1967-es első kiadást pedig már ajándékba kapta születésnapjára. Mint elmondta, mindig is nagy rajongója volt a mágikus realizmusnak.
Augusztus 28-án este egy helikopter százezer könyvjelzőt szórt szét a berlini Lustgarden fölött. A könyvjelzőkre kortárs költők verseit nyomtatták, a szerzők között szerepelt a magyar Kalász Orsolya is. Az akció a berlini Múzeumok éjszakája programjaihoz kapcsolódott, a chilei Casagrande művészeti csoport szervezte. Céljuk az volt, hogy a költészet segítségével tüntessenek a háború ellen.
