kötve-fűzve

A költészet napja alkalmából összeállítottunk egy ízelítőt a frissen megjelent és hamarosan érkező, kortárs magyar verskötetekből. A versek igazi szezonja az Ünnepi Könyvhét (június 7–10.) körül lesz, de néhány izgalmas kötet már a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra is érkezik.

Verskötetek a Könyvfesztiválra…

Szabó T. Anna: Tatoktatok
Kárpáti Tibor illusztrációival
Magvető Kiadó, 96 oldal, 2490 Ft

A Magvető szeretné erősíteni gyerekirodalmi profilját, a törekvés részeként jelenik meg április 16-án Szabó T. Anna gyerekverskötete, a Tatoktatok Kárpáti Tibor illusztrációival. A kötet nyelvpörgető mondókái, pisszegő dalai, rímes tréfái és ritmikus rögtönzései az ünnepekről és a hétköznapokról, a családról és „egyéb állatfajtákról” szólnak. De felbukkannak benne a sámánok, a boszorkányok, a kalózok meg a vérnyulak is. A kiadó négytől tizenkét éves korig ajánlja a Tatoktatokot. Szabó T. Anna költő, író, műfordító, hat könyve jelent meg, többek között József Attila-, Déry-, Zelk Zoltán- és Vackor-díjas. Kárpáti Tibor a New Yorker magazin állandó grafikusa, elnyerte a XV. Országos Tervezőgrafikai Biennále díját, számtalan nemzetközi és hazai kiállításon szerepelt, több gyerekkönyv illusztrátora.

Deák Ferenc nyolc magánlevelével, egy versével és egy hajtincsével gazdagodott a Magyar Országos Levéltár gyűjteménye. A dokumentumokat René Louis Roudaut, Franciaország budapesti nagykövete pénteken adta át Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkárnak a magyar kultúra napja alkalmából. A versben a "haza bölcse" keresztlányát ugratja.

1816 karácsonya előtt jelent meg E. T. A. Hoffmann Diótörő és Egérkirály című meséje a Kinder-Märchen című kötetben. A Diótörő a német irodalom egyik legsikeresebb szövegének bizonyult az elmúlt két évszázadban: a karácsony nélkülözhetetlen kiegészítőjévé vált, számtalan nyelvre fordították, különböző adaptációk készültek mindenféle műfajban és platformra. A Diótörő és Egérkirály gazdag utóéletét most egy újabb magyar átdolgozás is gyarapítja: idén novemberben jelent meg Horváth Viktor verses adaptációja, a Diótörő, amely leszámol a giccsel és az eredetit minden szinten kiforgató rémmesével riogat.

Varró Dániel első mondókáskötete (Akinek a lába hatos) kisfia, Misi születéséről és első hat hónapjáról szólt, a témákat ennek megfelelően a büfiztetés–pelenkázás–fürdetés napi rutinja mellett a gyereknevelésbe való belerázódás mikéntje adta. A folytatás, az Akinek a foga kijött a „még korszerűbb mondókák kevésbé kis babáknak” alcímmel is utal arra, hogy ezek a versikék már az egy-másfél éves Varró Misi jóval aktívabb napjairól szólnak:  a világot felfedező gyerek laptopkábelt rágcsál, megkóstolja a macskakaját, ellenállhatatlanul vonzza a konnektor és lassan megtanul járni, tévét bekapcsolni, a nagyival telefonozni is.

Lackfi János termékeny íróember, de tőle is meglepő, hogy a Könyvfesztiválra két könyvvel is előrukkol: az egyik novellákat, a másik verseket tartalmaz. Mivel az utóbbi időben Lackfi inkább a gyerekolvasókra koncentrált, felnőtteknek szóló két új könyvére nagyon kíváncsiak voltunk. Nem csalódtunk. Ha valakinek bizonygatni kéne, hogy van szórakoztató modern magyar vers, Lackfit mutogatnánk neki vitrinben. Külön öröm, hogy mindkét könyvnek csodaszép a borítója, jó kézbe fogni őket.

Fiatal filmesek saját pénzből csináltak dokumentumfilmet, amelyben 44 költő beszél arról, miért lehet értelme 2011-ben is az irodalomnak. A dokumentumfilm párjaként készül egy rövidfilm is Trill Zsolt és Petrik Andrea szereplésével. A rendező szerint izgalmas problémákat piszkáltak meg, az anyag "ütni fog". A két film április 11-én, a költészet napján debütál a neten.

A magyar költőknél már hagyomány, hogy krisztusi korba érve (vagy utána), újraírják József Attila Születésnapomra című versét, a különleges ritmusú versformát használva az önironikus számvetésre. Varró Dani a Bús, Piros Vödör nevében egyszer már kesergett a sors gyötrelmein ezt a formát használva, de a múlt heti Élet és Irodalomban a saját, személyes Születésnapomra-verse is megjelent, a tőle megszokott vicces és hajmeresztő rímekkel. Ennek örömére gyorsan összeszedtük a legjobb Születésnapomra-parafrázisokat, hogy egyben lássuk, mire képes a nyelv, a rím meg a költő. Éljen Horger Antal úr.

Az oxfordi egyetem irodalomkutatói pornográf költeményeket találtak egy 18. századi angol versgyűjtemény kötésébe rejtve. A lelet azért nagyon érdekes, mert módosíthatja azt, amit eddig a korabeli olvasási és irodalomfogyasztási szokásokról gondoltak a szakemberek. A szóban forgó verseskötet ugyanis nagyon népszerű volt a maga korában, húsz alkalommal nyomták újra. A kutatók most azt találgatják, vajon a kor sikeres szépirodalmi kiadványai népszerűségüket a hozzá csomagolt ponyvának köszönhetik-e.

Hosszú betegség után, életének évében 2011. január 29-én elhunyt Rába György Kossuth-díjas költő.

66 évvel Szerb Antal híres Száz vers című antológiája után a napokban került a könyvespolcokra Lackfi János azonos című válogatása. A költő a Helikon Kiadó kérésére vágott bele a feladatba, ami egy - a nagyközönséghez szóló, de a nehezebb hangvételű műveket sem mellőző - színes összeállítás elkészítése volt. Lackfi szerint Szerb Antal óta jócskán tágult a világköltészet, de azért pár verset megőrzött az előd válogatásából is. A versolvasási kedv lanyhulásáról panaszkodni évezredes közhely, csak fel kell fedezni azokat az értékes verseket, amelyek érthetők, és mai mondanivalóval is bírnak számunkra. Beszélgetés Lackfi János költővel, a most megjelent Száz vers című versantológia összeállítójával.

Nem szerencsés, amikor egy gyerekkönyv túl direkt módon kacsintgat a szülőkre, mintegy cinkosként: "a gyerek úgysem érti, de, ugye, mi igen". Úgy látszik azonban, kezdenek divatba jönni az ilyen könyvek: az elmúlt időszakban három gyerekkönyvnek álcázott, valójában felnőtteknek szóló verseskötet is megjelent.

Ted Hughes brit költő eddig ismeretlen verse került elő, amelyben felesége, a szintén költő-író, Sylvia Plath utolsó napjairól számol be. Ted Hughes és Sylvia Plath 1956-ban házasodtak össze, és két gyermekük született. Nevüket a 20. század legjelesebb költői között emlegetik, de zaklatott házasságuk rányomta bélyegét életművükre. Sylvia Plath, aki az Üvegbura című önéletrajzi regény szerzőjeként vált híressé, egész életében súlyos depresszióval küzdött, ebben a könyvben is betegségének történetét írta meg. 1963. február 11-én, néhány hónappal azután, hogy férje, Ted Hughes elhagyta őt és gyermekeit egy másik nő miatt, Sylvia Plath kinyitotta a gázcsapot, és megölte magát. Ted Hughes sokáig nem írt kapcsolatukról, csak 1998-ban, halála előtt nem sokkal megjelent Birthday Letters című (Születésnapi levelek) verseskötetében törte meg a csendet, de az asszony halálának részleteiről ott sem esett szó. A Last Letter című most felfedezett vers a hiányzó darab, ebben a költő leírja, hogyan szerzett tudomást felesége haláláról, és mi történt az előző napokban. "Mi történt azon az éjjelen? Az utolsó éjeden?" - sorokkal kezdődik a vers, és azzal zárul, hogy csöng a telefon, és egy hang beleszól, "a feleséged halott". A vers teljes szövege a New Statesman nevű brit hetilap eheti számában jelent meg, illetve a Channel 4 műsorában Jonathan Pryce előadásában hangzott el (itt meg lehet hallgatni). A verset Ted Hughes a British Libraryben őrzött hagyatékában találták meg, egy noteszben.

Vas István ma, szeptember 24-én ünnepelné századik születésnapját. Hallgasd meg, hogy mond verset a költő!

Faludy György szeptember 22-én lett volna százéves. Születésnapját arra használtuk fel ürügyül, hogy körbenézzünk, hogyan látják őt és saját szakmájukat kollégái: milyen költőnek lenni 2010-ben? Tíz szerző válaszolt kérdéseinkre. Kiderült, szép szakma, de ha valaki ezt választja, keressen mellé kenyérkereső foglalkozást is. A mai korban legalább az a jó, hogy lehet játszani a formákkal. Azt is megtudtuk, Faludy Györgyöt bizonyos körökben fanyalgás övezi, Kosztolányi viszont egyöntetű népszerűségnek örvend.

Augusztus 28-án este egy helikopter százezer könyvjelzőt szórt szét a berlini Lustgarden fölött. A könyvjelzőkre kortárs költők verseit nyomtatták, a szerzők között szerepelt a magyar Kalász Orsolya is. Az akció a berlini Múzeumok éjszakája programjaihoz kapcsolódott, a chilei Casagrande művészeti csoport szervezte. Céljuk az volt, hogy a költészet segítségével tüntessenek a háború ellen.