kötve-fűzve

A BBC gyerekműsora, a Blue Peter az elmúlt tíz év legjobb gyerekkönyvét kereste. Tíz könyvet választottak ki, amelyekre több mint 15 ezer gyerek szavazott az interneten. A tízes mezőny az egyes szerzők legtöbb példányban eladott, 5-11 éveseknek szóló könyveiből állt össze. A győztest a műsor könyv napi különkiadásában, március 1-jén hirdették ki.

Tagjai közé választotta Darvasi László írót a Digitális Irodalmi Akadémia, ami azzal jár, hogy művei nemsokára ingyenesen lesznek olvashatók a DIA oldalán. Akinek van tehát e-könyv-olvasója, készülhet. A Virágzabálók című vaskos regény egy szegedi család misztikus és mesés elemekkel átszőtt 19. századi története; A könnymutatványosok legendája pedig egy történelmi regénynek álcázott török kori tündérmese - mindkettőt ajánljuk. Akinek pedig gyereke van (öttől fölfelé), az a Trapiti-könyveket olvashatja neki esténként.

Sajnos a Digitális Irodalmi Akadémia programozói nem gondoltak az e-könyv-használókra (vagy gondoltak, de utálják őket), mert a DIA ingyenesen elérhető tartalmait csak nagy kínnal lehet átrakni e-könyv-olvasókra. De nem lehetetlen. A megoldás: megnyitjuk az oldalt, ahol a könyv olvasható, jobb klikk, majd oldal mentése. A html-t utána Mobipocket Creator vagy Kindlegen programokkal (mindkettő ingyenes) lehet konvertálni a szükséges formátumba (Kindle esetén prc, a többi epub). Ez a módszer sajnos csak akkor működik, ha nincsenek a szövegben oldalszámok! Mindenképpen hasznos kipróbálni a módszert, 600 oldalas műveket laptopon/PC-n olvasni meglehetősen kényelmetlen.

Elhunyt Varga Katalin, a Gőgös Gúnár Gedeon, a Mosó Masa Mosodája, az Én Te Ő és számos más gyermek- és ifjúsági könyv szerzője. A kétszeres József Attila-díjas írót 83 éves korában, hosszas betegség és egy súlyos baleset után csütörtök délután érte a halál. Varga Katalin főleg gyermek- és ifjúsági könyveivel lett népszerű, de verseskötetei, regényei is megjelentek. Legnépszerűbb könyve, a Gőgös Gúnár Gedeon 1962-ben látott napvilágot először, azóta 42 kiadást ért meg, és több mint 2,5 millió példányban kelt el. A könyv versek, mondókák segítségével ismerteti meg az elsősöket a betűkkel. Illusztrációit K. Lukáts Kató készítette, aki később az Ablak-Zsiráf-hoz is rajzolt. (MTI)

Matrózegérről szóló meséje számos iskolában kötelező olvasmány, most bekerült a nemzeti minimumba is, a Cipelő cicák a mai kor Kockásfülű nyula, Hiszti manó pedig a nevelésben segít sok szülőnek. Berg Judit hat éve kezdett írni, ma már tizenkilenc könyvvel Magyarország egyik legnépszerűbb meseírója. A szerzőt arról kérdeztük, hogyan jut ideje négy gyerek mellett ennyit írni, mi a divat külföldi és magyar mesékben, és lesz-e hűtőmágnes a magyar gyerek kedvenc tengerészéből.

Neil Gaiman rákapott a sötétebb hangulatú gyerekkönyvekre, a Coraline és a Temető könyve után most jelent meg magyarul a következő, a Farkasok a falban.

Hétfőn este életének 46. évében meghalt Czigány Zoltán szerkesztő-író, aki az utóbbi években Csoda és Kósza-mesekönyvsorozatával lett ismert. Halálhírét felesége jelentette be a Facebook közösségi oldalon.

Czigány Zoltán 1985-től a Magyar Televízióban dolgozott szerkesztő-rendezőként, 2002-től  az MTV irodalmi rovatvezetője, 2003-tól művészeti főszerkesztője volt, a közmédiarendszer átalakulása óta a Duna Televízió Filmműhelyének élén dolgozott. Csoda és Kósza című mesekönyve 2007-ben az év gyermekkönyve lett. 2008-ban IBBY-díjjal ismerték el. A Csoda és Kósza-sorozatban három mesekönyv látott napvilágot, egy hangoskönyv formájában is, Scherer Péter közreműködésével. A történetek főhőse két ló, Csodaló és Kószáló, akik Gödöllőn élnek. Kósza csupa jó szándékból sok galibát okoz, melyeket Csoda hoz rendbe. (MTI)

Máté Angi kolozsvári írónő kapta idén a legjobb gyerekkönyvnek járó IBBY-díjat Volt egyszer egy című mesekönyvéért. Az életműdíjat a tavaly elhunyt Békés Pálnak ítélték oda, míg a fordítói díjat Elekes Dóra és Greskovits Endre érdemelte ki Rudyard Kipling Hogyvolt-mesék című művének magyarításáért. Az illusztrátori díj  Szalma Edité lett, aki Módra Ildikó Trapp című kötetéhez készített rajzokat. "Máté Angi úgy csinál költészetet a meséből, mint Andersen" - méltatta a díjazott szerzőt Gombos Péter, a Magyar Olvasótársaság alelnöke. Az író tizenkilenc gyönyörű mesén keresztül vezet végig egy furcsa helyen; a különös világban az almafa megtanulja szeretni az őt rágó hernyót, a kő pedig párnának képzeli magát. Máté Angi Mamó című könyvéért már kapott díjat, akkor az elsőkönyveseknek járó Bródy Sándor-díjat vehette át.

Újrarajzolt klasszikusok, észt Sári és Samu, színes holland autósmese, balatoni tündérregény, Berg Judit új Maszat-könyve, a népszerű Alma együttes kottafüzete és egy izgalmas "zöld" könyv, ami környezettudatosságra tanítja a gyerekeket - szülőszemmel ezek a legfontosabb újdonságok az április 14-17. között megrendezett 18. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Mesekönyvek és gyerekprogramok közül válogattuk ki a legérdekesebbeket.

A gyerekeket nem lehet lebeszélni az Anna, Peti, Gergő- és a Bogyó és Babóca-könyvekről. Ugyanakkor sok szülőt felháborít a "Bartos Erika-univerzum": igénytelennek, abszurdnak, bárgyúnak tartják. Bartos Erika világa az ezredforduló után született generáció első meghatározó élményévé vált. Milyen felelőssége van az ország legnépszerűbb gyerekkönyvszerzőjének? Miért haragszanak rá egyes szülők? Megkérdeztünk óvónőt, gyermekpszichológust, irodalomkritikust és anyukákat, apukákat, mit gondolnak Bartos Erika meséiről.

Hogyan lehet nyugodt a lelkiismerete annak, aki gyerekeinek kezébe egy túlvilágról érkezett, párbajban elhunyt szellemről szóló könyveket ad? A barátságos, de elcukisodott Casperhez képest Alexandra Fischer-Hunold kísértete, Sódervári Sherlock báró mellett izgalmas, néhol ijesztő élményben lehet része a fiatal olvasóknak. Csak merjék végigolvasni, ugyanis a földalatti alagutak és a nyikorgó padlódeszkák könnyen lehet, hogy rémálmok okozói lesznek. A német gyerekkrimit Tandori Dezső ültette át magyarra.

Magyarországon képregényt kiadni kockázatos vállalkozás, ezért nem nagyon jellemző, hogy egy-egy kiadvány szinte a semmiből bukkanjon elő. A rendszeresen képregényt olvasók már jó előre kiszagolják és számon tartják a várható megjelenéseket, ám időnként bizonyos kiadóknak mégis sikerül meglepetést okozniuk. Így tett a Könyvmolyképző Kiadó, amikor a Twilight-sorozat mangásított változata mellett két hatalmas méretű, gyönyörű albummal is megörvendeztette a műfaj kedvelőit.

Megkértünk hét, az irodalommal hivatásszerűen foglalkozó embert, hogy válasszák ki az elmúlt év számukra legfontosabb könyveit. Íróemberek, irodalomkritikusok, kiadóvezetők, könyvesbolt-tulajdonosok foglalják össze számunkra 2010-et könyvcímek formájában. Sci-fi, gyerek, kortárs -  ami belefér.

A Csodaceruza gyermekirodalmi folyóirat 47. számában listát tett közzé a tavalyi év száz legjobb mesekönyvéről, külön korcsoportokra bontva az ajánlott könyveket. A válogatás szerencsére a lap online verziójában is elérhető, lehet nézelődni a kiadványok között. 

Nem szerencsés, amikor egy gyerekkönyv túl direkt módon kacsintgat a szülőkre, mintegy cinkosként: "a gyerek úgysem érti, de, ugye, mi igen". Úgy látszik azonban, kezdenek divatba jönni az ilyen könyvek: az elmúlt időszakban három gyerekkönyvnek álcázott, valójában felnőtteknek szóló verseskötet is megjelent.

November 16-án, kedden kerül a boltok polcaira Barack Obama amerikai elnök Of Thee I Sing, A Letter To My Daughters (Rólad énekelek, Levél lányaimnak ) című gyerekkönyve, amelyben 13 kiemelkedő jelentőségű és példamutató amerikait mutat be lányainak, többek közt George Washingtont, az Egyesült Államok első elnökét, Jackie Robinson fekete baseball-legendát, Ülő Bika sziú sámánt, Billie Holiday dzsesszénekesnőt, Martin Luther King fekete szabadságjogi harcost és Georgia O'Keeffe festőnőt. Lapozz bele!

A tapasztalat azt mutatja, hogy míg a kislányok gyorsan rácuppannak a mondókákra, mesékre, addig a fiúkat csak furmányos módon lehet elcsalni a különböző járművektől a könyvek mellé. Összeállításunkban a fiús szülőknek szeretnénk segíteni: olyan kiadványokat ajánlunk, amelyek a legmozgékonyabb imposztort is mesehallgatásra bírják. Mivel nemrég megjelent köteteket szemléztünk, a listánkon szereplő öt könyv ajándékötletnek sem utolsó.

Rájuk vagyunk büszkék, az ő meséiken növünk fel, az ő történeteiket mondjuk el újra és újra gyerekeinknek. De mit szeretünk bennük, melyikőjüket miért olvassuk - és ki az, akinek a meséit valamiért mégse olvassuk szívesen? Összeszedtük a magyar mesehagyomány legnépszerűbb szerzőit - ha már meséről van szó, hetet. Összeállításunk szigorúan szubjektív, vitatkozni szabad. Lázár Ervin

Amiért szeretjük: A szökevény szeplők iskolai olvasása után mindenki szeplős akart lenni az osztályban. Dömdödöm pedig minden kétséget kizáróan a legbölcsebb mesehős. A humor és az irónia keserédessé teszi Lázár Ervin mesevilágát, mely nemcsak egyedi, de mesterien felépített is. 

Amiért unalmas: Unalmas? Rongyosra olvassuk!

Janikovszky Éva

Amiért szeretjük: Janikovszky Éva feszes, jól megírt szövegei, valamint az azoktól szinte elválaszthatatlan Réber László illusztrációk üdítően hatnak a sok locsogós, túlcsicsázott gyerekkönyv mellett. Igazi klasszikus.

Amiért unalmas: Az Örülj, hogy fiú! és az Örülj, hogy lány! a legmodorosabb, legközhelyesebb ajándékkönyvek közé küzdötték fel (vagy inkább le) magukat. A magyar olvasóközönség körében hangosan sztárolt Janikovszky legidegesítőbb jellemzője, hogy a gyerekeknek szánt könyveiben örökké és erőltetetten kikacsint a felnőttekre.  

Dargay Attila

Amiért szeretjük: Munkássága nemcsak megkerülhetetlen, de felejthetetlen is, szinte minden magyar animációs filmet, amit ismerünk és szeretünk, ő készített. A Vuk vagy éppen a Szaffi a mi Walt Disney-nk, sorozatain (például a Pom Pom vagy A nagy ho-ho-ho-horgász) több generáció nőtt fel és nevelkedik most is. Igazi zseni, akire a magyar mese és filmgyártás örökre büszke lehet.   

Amiért unalmas: Egyre fásultabban várjuk, hogy a Dargay-klasszikusok után mikor fog végre újjáéledni a magyar animációs film. Továbbá rossz látni, hogy tehetségtelen kóklerek elpazarolják az örökségét (lásd például A kis Vuk). Dargay viszont mindig is megunhatatlan marad.

Bálint Ágnes

Amiért szeretjük: Bálint Ágnessel kezdődött a magyar gyerektelevíziózás, műsorai pedig még ma is sokak kedvencei. A Futrinka utca lakói, Mazsola, Kukori és Kotkoda, vagy éppen Frakk születésük óta nem mentek ki a divatból, a legtöbb felnőtt úgy gondol rájuk, mint a tévés mesék békés aranykorára, amikor még a mesék nem voltak erőszakosak, és nem tört a gyerekek romlatlanságára a gonosz Cartoon Network.

Amiért unalmas: A könyvek, a televíziós és színházi bábjátékok után megérkeztek a Bálint Ágnes-hangosmesekönyvek, a puzzle-ök, a társasjátékok, a Mazsola- vagy Frakk-plüssök - ennyi talán még Bálint Ágnesből is sok.

Bartos Erika

Amiért szeretjük: Az építészből örök amatőr meseíróvá és illusztrátorrá avanzsáló Bartos Erika könyvei a maguk egyszerűségében kétségkívül hordoznak valamilyen bájt. Kellő történeti távolból visszatekintve pedig a Bartos Erika-sikersztori minden bizonnyal a könyvpiac és könyvmarketing egyik legendájává fog válni. 

Amiért unalmas: Címszavakban: monotonitás, gondolkodást nem igénylő nyelvi és vizuális minimalizmus, futószalagon gyártott folytatások, tolakodó marketing.

Berg Judit

Amiért szeretjük: Berg Judit meseírói tehetségét nem lehet elvitatni: párhuzamosan több sorozatot is ír, melyek hasonlóan színvonalas, nyelvi minőségükben is megbízható mesék.

Amiért unalmas: Az állandóság azonban vissza is üthet. Több tucat kötet után egyre nehezebb újat mutatni. A folyamatosan megjelenő újabb és újabb köteteket rezignáltan tudomásul vesszük, a gyerek kedvenc sorozatának friss köteteit pedig automatikusan visszük haza, hogy minden különösebb meglepetés nélkül a már jól megszokott Berg Juditot tovább (vagy inkább újra és újra) mesélhessük.

Benedek Elek és a magyar népmesék

Amiért szeretjük: A magyar népmeséket legtöbben Benedek Elek gyűjtése nyomán ismerjük. Munkásságát - akárcsak a népdalgyűjtő Kodály Zoltánét - töretlen megbecsülés övezi, a népmesékre pedig, akár rajzfilmsorozatról, akár könyvekről van szó, nosztalgiával gondolunk. A népi hagyományok átörökítését segítő történetek ráadásul izgalmas akciókkal, véres tragédiákkal, túlvilági démonokkal zsúfoltak. A magyar népmesék gyerekszemmel az általános emberi értékek diadaláról szólnak, az idősebbek akár horrornovellákként is olvashatják őket. A rajzfilmekben pedig hihetetlen abszurd báj rejtőzik.  

Amiért unalmas: Bár valóban gazdag népmesegyűjteményünk van, a történetek felépítése elég monoton. Aki ismer párat, az tulajdonképpen ismerheti mindet: három királylány, legkisebb szegénylegény. A felkapottobb mesékkel farsangokon, óvodai-iskolai előadásokon, színházban, bábszínházban, tévében és diafilmeken is találkozhatunk. Sok gyereket már nehezen kötnek le az ismerős szerkezetű, régies stílusú és népies életmódról szóló mesék. Pedig a kevésbé favorizáltak között bőven akad izgalmasabb történet, csak ritkán vesszük a fáradságot, hogy megismerjük azokat. Érdemes turkálni Benedek Elek mesegyűjteményeiben (amelyek szerencsére interneten is elérhetők).

Sorozatunkban művészembereket kérdezünk kedvenc olvasmányaikról, regényhőseikről, mondataikról, és minden egyébről, ami csak eszünkbe jut. A szabály, hogy csak ötöt választhatnak, és muszáj magyarázkodniuk is. Mivel ma, szeptember 30-án ünnepeljük Benedek Elek születésnapját - és vele együtt a mese napját is -, a mesékről faggattuk következő "áldozatunkat".  Marék Veronika, Kipp kopp, Boribon és a Kockásfülű Nyúl kitalálója imádja a kis állatokat és a "füvek-növénykék" világát.

A mai lelkiismeretes szülők általában igyekeznek ellátni gyermekeiket a bőséges gyerekirodalom javával. De mi történik az óvodákban? Öt oviban jártunk, hogy kiderítsük.

Sorozatunkban kreatív művészembereket kérdezünk kedvenc olvasmányaikról, regényhőseikről, mondataikról, és minden egyébről, ami csak eszünkbe jut. A szabály, hogy csak ötöt választhatnak, és muszáj magyarázkodniuk is. Most Halász Juditot kérdeztük kedvenc gyerekkönyveiről. A színésznő-énekesnő több generáció gyermekkorát kísérte végig dalaival, naná, hogy kíváncsiak voltunk, őt milyen hatások érték.

Szeptember 13-át a világ számos országában "Roald Dahl Nap"-ként ünneplik, 94 éve ugyanis ezen a napon született a britek kedvenc ijesztgetős mesemondója. Nálunk nincs olyan nagy kultusza, mint hazájában, de azért sokan vannak, akik szeretik a szabadidejében a lakók kitömésével foglalkozó házinéni, a csokigyáros Wonka úr  vagy a nyelvtannal hadilábon álló, álomfújó óriás történetét.