kötve-fűzve

Erin Morgenstern Éjszakai cirkusza 2011 szeptemberében jelent meg Nagy-Britanniában és Amerikában, azóta számos nyelvre lefordították. Több héten át vezette a The New York Times bestsellerlistáját, 2011-ben pedig jelölték a Guardian legjobb elsőkönyves díjára. A hájp azonban egy közepes regényt övez, amely ötletgazdag illúziókkal kendőzi a dramaturgia szétesését, és nem képes működtetni a cirkusz gazdag szimbolikáját.

Baráth Katalin ma posztolta blogján harmadik krimijének borítóját, így végre annak címe is kiderült. A fekete zongora és A türkizkék hegedű után a kotnyeles Dávid Veron újabb esete a Könyvhétre érkezik az Agave Kiadónál.

A szerelem szigorúan egy férfi és egy nő között lehetséges – vagy legalábbis így gondolta egy romantikus művek írására buzdító pályázat, amelyet a Romance Writers of America nevű szervezet oklahomai csoportja, a Romance Writers Ink (RWI) hirdetett meg. Az évente kiírt More than Magic pályázatra az idei szabályok szerint érkezhettek lovestoryk vámpírokról, vérfarkasokról, romantikus történetek a múltból és a jövőből. A pályaművek lehettek akár erotikusak, akár urban fantasyk is, a korábbi évektől eltérően azonban idén azonos neműek kapcsolatáról nem szólhattak.

Már tíz éve csak temetjük Stephen Kinget újonnan megjelenő fantáziamentes és marketingszagú könyvei miatt, mivel azok alapján azt hihetnénk, hogy a horror koronázatlan királya - rég túl karrierje csúcspontján- már tényleg nem tud újat mutatni. A Búra alatt is afféle utolsó szalmaszálként szolgált egészen addig, amíg rájöttünk: a könyv maga a Nagy Visszatérés. Egyszerre ébreszt nosztalgiát a régi, „klasszikus” művei iránt, és mutat újat még a rajongó kemény mag számára is.

Fábián Janka romantikus történelmi lektűrjeivel lett a nyár egyik sikerszerzője. Beszélgetésünk alatt kiderült, a gazdasági válság miatt kezdett írni, és minden embert szépnek lát. A másik Boleyn-lány lebegett a szeme előtt, Thomas Mann viszont túl unalmas neki. Következő regényében 1956-ról és a rendszerváltásról is ír.

Fábián Janka Emma-trilógiája az idei nyár nagy slágere volt, a 20. század Magyarországába ágyazott habkönnyű családregényre nagy elánnal cuppantak a női olvasók. Egyértelműen ki vagyunk éhezve a szórakoztató magyar történetekre, épp ezért kár, hogy az Emma-regények nincsenek jobban megírva. A műfaj viszont egyedi: magyar történelmi lektűr eddig nem volt még.

A jó strandos könyv leköt annyira, hogy ne zavarjon a hőség, viszont bármikor le tudod rakni, hogy beszaladj a vízbe. Fontos ismérve még, hogy bírod tartani fél kézzel, és nem bánod, ha homok megy a lapjai közé. Mielőtt megvennéd az éppen aktuális vérfagyasztó kolostorregényt, divatos fantasyt vagy szerelmes történetet, olvasd el ajánlónkat! Krimik, lányregények, sci-fik, paródiák a frissen megjelentek közül, naptej mellé.

A vámpírok már nem menők. A kamaszlányok még egy darabig ellesznek a vámpírsorozatokkal, de a divat végét csalhatatlanul jelzi a vámpírhullámot elemző magyar pszichológiai tanulmánykötet. Az új sláger a zombi lesz, most indulnak az új Alkonyat-ot kereső filmgyárak zombis produkciói. A Könyvmolyképző sem tétlenkedett, idén nyárra két bestsellernek ígérkező zombis könyvet jelentetett meg magyarul. Az egyik a zombiháborús World War Z, amelyben különböző túlélők számolnak be tíz évvel a katasztrófa után az élményeikről. A dokumentumregény forma miatt az egész sztori nagyon valóságosnak hat, és persze az is plusz lökést ad a könyv sikerének, hogy most forgatnak belőle filmet Brad Pitt főszereplésével (Amerikában a könyv öt éve megjelent). A másik zombis könyv az Élőhalottak! Hogyan bánjuk velük? címet viseli, és azért vagyunk kíváncsiak rá, mert az a John Ajvide Lindqvist írta, akinek a Hívj be! című előző könyve egyedi módon mutatta be a svéd vámpírkislány és az őt segítő férfiak sorsát. Amerikában tarol még a Warm Bodies című zombirománc, amit jellemző módon Stephenie Meyer ajánlgat a borítón - de erre még magyarul várni kell.  

Korábban: Kukacok a fejből, golyó az agyban - a Walking Dead zombiképregényről

Folytatódik Baráth Katalin békebeli krimije, de ami az első részben még szeretnivaló bájos allűr volt, most parodisztikus modorosság. Legjobban az első könyvben főszerepet játszó alföldi kisváros-hangulat hiányzik, kárpótlásul viszont kapunk nemzetközi konfliktust és csodafegyvert. A türkizkék hegedűt olvastuk.

Izing Róbert Támadás az űrből! című könyvét úgy harangozták be, mint "jó magyar sci-fit", és mivel ilyen nincs túl sok a hazai könyvpiacon, naná, hogy felkaptuk a fejünket. Azt hittük, a könyv brutál paródia lesz, ehhez képest az elsőkönyves szerző alig forgatja ki a világmegmentős sablonokat. Az eredmény látványos nyári akció-vígjáték könyv formájában, önironikus poénokkal. A magyarok lézereitől ments meg uram minket.

Fejős Éva röpke három év alatt lett a második legnépszerűbb hazai sikerszerző egzotikus helyszínekre kalauzoló érzelmes regényeivel. Történeteit 50-60 ezren vásárolják, nála jobban csak Lőrincz L. László tarol a magyar könyvpiacon, egy hajszállal. Fejős Éva szerint népszerűségét az okozza, hogy könyvei közösségképző erőként hatnak a nők körében, és sokakban az ő hatására érlelődik meg a változtatás gondolata. Műveit nem tartja szerelmes regényeknek, ellenben hangsúlyozza, sok férfi olvasója van. Regényeit most fordítják; még az is lehet, külföldön is robbannak. A Könyvfesztiválra jelenik meg nyolcadik regénye, a Dalma, amely kilóg a többi közül.

Vámpírok, már megint. Vagy még mindig. Az Alkonyat sikere óta egyre kínosabban burjánzik a vámpírdivat - már a nálunk is meghonosodott "twilighter" kifejezés léte is azt jelzi, hogy valami nagyon csúnyán félrecsúszott. A világítós kappanvámpírok szenvelgő meséi iránt rajongókra építeni hatalmas üzlet. Guillermo del Toro, A faun labirintusa rendezője is belevágott.

Kukába a Harry Potterekkel! Ideje elfelejteni a varázslókat, eldugni a kamu-varázspálcát és kidobni a mindenízű drazsé maradványait. Túl sok ideje zümmögtek a fejünkben a varázsigék ahhoz, hogy rájöjjünk: a mese csak mese marad, nekünk viszont hiteles és életképes történetre van szükségünk ahhoz, hogy igazán jól szórakozzunk. Több irodalmi díj után nálunk is megjelent az amerikai Patrick Ness trilógiájának első része. A Kés a Zajban könnyedén elsöpri azokat a sztereotípiákat, amiket egy ifjúsági regényhez szoktak társítani, és bebizonyítja, hogy a tizenéves Todd Hewitt hétköznapinak cseppet sem mondható, mégis reális problémáival nemcsak a fiatalokat tudja lekötni.

Cigányok című új művében mindenkinek odacsap, tíz nap alatt írta meg a szeptember 11-ei terrortámadás történetét, illetve körüllengi a Titkok könyvének, valamint harmincöt évnyi krimi-, fantasztikus és ifjúsági irodalmi életműnek a legendája. Emellett ő Melissa Moretti, valamint Stefan Niemayer, a náci történelem ismerője. Közel hatszáz könyve jelent meg Nemere Istvánnak, csak idén huszonegy. Eddig. Interjúnkban szó esik szocialista kultúrpolitikáról és Kuczka Péterről, Hitlerről és a tankönyvekről, szakmaiságról, idézőjelbe tett hitelességről és az évente eladott háromszázezer Nemeréről. Tisztázzuk a városi legendát, amely szerint Sylvester Stallone lenyúlta az író egyik regényét. Az író meglepő válaszai.

A filléres zsebkönyvek hagyományát akarja feléleszteni közösen az Alexandra Kiadó és a Népszabadság: október 13-án két olcsó könyvsorozatot indítanak útjára Rejtő Jenő és Agatha Christie húsz-húsz válogatott művéből. A borítókat a Kistehén figura kitalálója, Igor Lazin grafikus tervezte, a könyveket zsebbe süllyeszthető méretben, papírkötésben fogják kiadni. Az első kötet bevezető ára 290 Ft lesz, a későbbieket 850 Ft-ért lehet megvásárolni.