A prágai temető a jól ismert Eco-univerzumból építkezik: a regény a híres összeesküvés-elméletek és az antiszemitizmus gyökereinek kutatása során az igazság és fikció, valamint a tények és azok meghamisítása közti veszélyesen vékony határvonalat rajzolja fel, és közös nyomozásra hívja olvasóját. Hogyan sikerül Ecónak megteremtenie a gonosz Forrest Gumpot? Jogos volt-e a római főrabbi felháborodása a regény olasz megjelenésekor?
M. C. Scott sorozatindító történelmi krimije, A római kém az utolsó pillatban új borítót kapott. (Az előzőt itt lehet megnézni.) A könyv március 1-jén érkezik.
Jó hír a történelmi krimik és az ókori Róma rajongóinak, hogy hamarosan megérkezik M. C. Scott sorozatindító regénye, A római kém. Az Agave ezzel igyekszik majd ellenpontozni a Steven Saylor-krimiket, így néz ki a borító, tessék:
Édesanyja a budapesti ostromban született, Julie Orringer már angolul írt sikerregényt a magyar holokausztról. A Láthatatlan híd egy romantikus szerelmes regény köntösébe bújtatva ábrázolja a magyarországi zsidók sorsát. A majdnem 700 oldalas könyv szerzője egy Amerikába kivándorolt magyar túlélő unokája, aki művében nagyszülei történetét akarta papírra vetni. A regényt a Kertész Imre Sorstalanságát is megfilmesítő Koltai Lajos vászonra vinné.
Fábián Janka Emma-trilógiája az idei nyár nagy slágere volt, a 20. század Magyarországába ágyazott habkönnyű családregényre nagy elánnal cuppantak a női olvasók. Egyértelműen ki vagyunk éhezve a szórakoztató magyar történetekre, épp ezért kár, hogy az Emma-regények nincsenek jobban megírva. A műfaj viszont egyedi: magyar történelmi lektűr eddig nem volt még.
A Nyughatatlanok-ról az ajánlók alapján azt lehetett gondolni, egy 19. század közepén játszódó, jókais történelmi regény az emigrálni kényszerült hős magyar szabadságharcosokról. A történeten azonban a szenvtelen női szemszög és a rémregény álca csavar egyet.
A második világháború időszaka kimeríthetetlen témája a magas- és a populáris irodalomnak. Ha lehet kategorizálni a korszakkal foglalkozó regényeket, talán a történelmi regényekhez sorolhatnánk ezeket: a többnyire izgalmas vagy nyomasztó fikció megelevenít valamit a megtörtént múltból, és az olvasó történelmi tudásán, fantáziáján és vérmérsékletén múlik, mennyit hajlandó elhinni ezekből. Laurent Binet francia történelemtanár 2010-ben megjelent első regénye, a HHhH (Himmlers Hirn heisst Heydrich [Himmler agyát Heydrichnek hívják]), mellyel elnyerte az elsőkötetesek Goncourt-díját, e tekintetben még a szokásosnál is többet bíz az olvasóra.
A két éve Man Booker-díjat nyerő Farkasbőrben című történelmi regény főhőse nem a pajzán VIII. Henrik vagy számos balsorsú feleségeinek egyike, hanem az eddig ismeretlenségbe burkolózó Thomas Cromwell. A királyi tanácsadó karaktere annyira megihlette az angol írónőt, hogy öt éven keresztül nyomozott utána - és ez még csak a kétkötetesre tervezett regény első része. Túlfűtött udvarhölgyek és véres kivégzések helyett egy jól sikerült lélektani portré és remek intellektuális humor várja az olvasókat. Mantel még a látszatát is kerülte a történelmi népszerűsködésnek, így aztán a Farkasbőrben nem a legkönnyebb olvasmány. De megéri.
Ha a 21. században azt hallani egy könyvről, hogy "betiltották" - főleg ha maga a pápa! -, az ember azonnal szalad a boltba megvenni, tiszta sor. Ennél jobb reklám nem kell. Ha meg már közel ötven országban, több millió példányban vásároltak be belőle az olvasók, akkor szinte mindegy is, hogy valójában miféle lobbi mit csinált (vagy mit nem csinált) a háttérben. Valójában nem kerültek indexre az olasz történészházaspár, Rita Monaldi és Francesco Sorti történelmi regényei, az ügyes marketingesek jóvoltából mégis úgy jegyezte meg a világ, "ez az a könyv, amit betiltott a pápa". A hét kötetesre tervezett, hírhedett sorozatnak most jelent meg a harmadik része magyarul Veritas címmel. Jó hírünk van a széria rajongóinak: eddig ez a legjobb.
Utolsó kommentek