kötve-fűzve

A nyugati és kisebb részben a keletei kultúra 189 kanonikus művét adaptálják képregényekben, a munkában 130 illusztrátor vesz részt. A grafikus adaptációk egyenként legfeljebb 16 oldalasak, és a szerkesztő, Russ Kick rövid felvezetője kíséri őket. A három kötetes, 1344 oldalas képregényes feldolgozás ötlete Franz Kafka A per című művének egy hasonló adaptációjából fakadt – árulta el Russ Kick a Publishers Weeklynek. A szerkesztő nem a szövegek képi interpretációját vagy a klasszikusok illusztrálását várja az alkotóktól, szabad kezet adott a feldolgozások elkészítésében. Kicks reméli, a kötetek a képregény- és az irodalom-rajongóknak is tetszeni fognak, bár szerinte az irodalmi művek képregényes átültetése ellenérzést válthat ki.

Alan Moore és Dave Gibbons kultikus képregény-sorozatához, az 1986-87-es Watchmen-hez készül előzménytörténet Before Watchmen címmel – jelentette be a DC Comics. A kiadó mindegyik kulcsfigurának szán egy-egy miniszériát, amelyek elkészítésére elismert írókat, rajzolókat kértek fel, például Len Weint, a Rozsomák megalkotóját és a képregényfolytatások nagyágyúit, J. Michael Straczynskit (Pókember) vagy Brian Azzarellót (Batman, Superman). Az első füzetek nyárra jelennek meg.

A kiadott gyerekkönyvek csaknem hatvan százaléka készül a 6 év alatti gyerekeknek a KSH adatai szerint. A szerényebb választék miatt nagy érdeklődést vált ki, ha végre egy 10-14 éveseknek szóló regény jelenik meg egy magyar szerzőtől. Különösen, ha azt a Magvető adja ki, ahol viszonylag ritkán jelentkeznek gyerekkönyvvel, a kivételek között pedig olyan kortárs kánonképző könyveket találni, mint például Varró Dániel verses meseregénye (Túl a Maszat-hegyen), Kovács András Ferenc gyűjteményes verskötete (Hajnali csillag peremén) vagy Tóth Krisztina kötete (Állatságok).

Ebben a környezetben jelent meg 2011 végén Lakatos István meseregénye, a Dobozváros.

A Reménység úttörői - A fantasztikus kert című történet hamisítatlan, régimódi sci-fi, illetve sci-fi elemekkel dúsított kaland(kép)regény. Első megjelenése óta eltelt 60 év, és ugyan ez érződik is a történeten, de egyben nosztalgikus bájt is kölcsönöz neki. Hiszen: miniatürizált emberek óriási bogarakkal küzdenek meg! Kell ennél több egy jóféle, régi vágású kalandhoz? Ugye, hogy nem.

Szabó Levente Irreverzibilis című steampunk képregényében elméletileg minden adott ahhoz, hogy az olvasó szeresse: gyönyörű fekete-fehér rajzok, a 19-20. század fordulóját idéző hangulat, különös gőzgépek, rejtélyekkel spékelt tudományos-fantasztikus sztori, rivalizáló tudósok – valamiért azonban mégsem működik.

Felejtsük el a kliséket, felejtsük el azt a biztonságos történetmesélést, amely a nyájas olvasó kis lelkiismeretét megóvandó, szemlesütve kerül bizonyos témákat! A The Walking Dead – Élőhalottak képregényeket nem érdemes szombat délután puha párnák közt, gőzölgő teát kortyolgatva olvasni, mert a legváratlanabb pillanatokban képes sokkolni, úgy, hogy még sokáig a gyomrunkban érezzük hatását. És ehhez a zombik pusztán díszletül szolgálnak.

Vasárnap a Hungarocomixon kiderül, ki az Év Magyar Szuperhőse. A Magyar Képregény Szövetség új kezdeményezéséhez felkért egy háromtagú zsűrit (Karafiáth Orsolya költőt, Winkler Nóra műsorvezetőt és Para-Kovács Imre újságírót), hogy segítsenek megtalálni azt az embert, aki igazi hősként dolgozott a közösségért az elmúlt évben. A szuperhősjelöltekre ma éjfélig lehet szavazni a kepregeny.net oldalon, a címet a Hungarocomixon adják át.

A mozipremierrel egy időben a Cartaphilus kiadta a film alapjául szolgáló képregényt, amelynek népszerűsége Amerikában a Batman és Superman füzetekével vetekszik. Mintha összegyúrták volna a Csillagok háborúja és a Gyűrűk Ura történetét: elsőre ezt a benyomást kelti a Zöld Lámpás. A képregénysorozat a Csillagok háborúja jedijeihez hasonló békefenntartó alakulat tagjairól szól, akik energiagyűrűik segítségével szinte mindenre képesek. A Zöld Lámpás azonban jóval több egy összeollózott fantasy-katyvasznál, simán a legjobb képregény-sorozatok között van a helye.

Az elmúlt tíz évben az amerikaiak feszülten várták a nagy 9/11-es regényt, amely leírja, milyen volt megélni az addig csak hazafias katasztrófafilmekből ismert élményt, hogy társadalmukat náluk hatalmasabb veszély fenyegeti. Az igényt maguk a „nagy kortárs író” címkével ellátott szerzők is nyomasztónak érezhették, mivel pár év elteltével szinte valamennyien megpróbálkoztak írni 9/11-ről különböző nézőpontokból.

Neil Gaiman rákapott a sötétebb hangulatú gyerekkönyvekre, a Coraline és a Temető könyve után most jelent meg magyarul a következő, a Farkasok a falban.

Nem a Harry Potter-mörcs újabb darabját ajánlgatjuk. Egy fiatal és vicces kedvű chicagói illusztrátor,  Lucy Knisley döntött úgy, hogy néhány képkockában összefoglalja a népszerű varázslótanonc kalandjait az elfoglalt felnőttek számára, hogy ők is értsék a közös műveltségbe ágyazódott Harry Pooter-könyvekre tett utalásokat. Eddig az első öt rész készült el egyperces képregényes változatban, itt mindegyik megtekinthető ingyen.

A Képregényfesztiválra jelenik meg Felvidéki Miklós Némajáték-a. A Némajáték nem hagyományos képregény: itt is egymásnak feszül ugyan a rossz és a jó, de a történet művészien önreflexív. A keretsztori szerint négy lelkes képregényrajzoló elhatározza, hogy megalkotnak egy képregényt. A folytatásban megnézhetsz 4 oldalt a képregényből!

Egyik szemünk sír, a másik nevet: Lenore, a cuki halott kislány végre hazánkba is megérkezett, de az első kötet szárnypróbálgatásai még nagyon távol vannak a Roman Dirge figurája körül kialakult kultusztól.

Külföldön még a második évadját sem kezdték el forgatni, máris sikersorozatként írták le a Walking Dead sorozatadaptációját. Itthon a lehető legnagyobb érdeklődés és kíváncsiság övezi a szombati Képregényfesztiválon is kapható első részt. Bár a hétéves képregénysorozat csak most ért hazánkba, most megpróbáltuk az első kötet alapján megfejteni, mi lehet a titka a népszerűségének. Az már biztos, hogy nem a zombik. Nézz velünk bele a képregénybe!

Megjelenik magyarul a Walking Dead és a Lenore, Hellboy is visszatér, Scott Pilgrim pedig az utolsókat rúgja. Egyelőre nem folytatódik a Sandman és a Berlin, színre lép viszont egy furcsa magyar szuperhős és egy csúcskategóriás harci robot. Szombaton új helyszínen, a Dürer kertben rendezik meg a hetedik magyar Képregényfesztivált, a belépő 500 Ft. Az újdonságok között válogattunk.

Mielőtt tovább pofozkodna elkerülhetetlen végzete felé, Hellboy hét rövid történetben rugdal rendet a túlvilági rémségek között. A leláncolt koporsók és más mesék kedvcsinálónak is kitűnő azok számára, akik eddig nem ismerték a legvagányabb vörös ördög kalandjait.

Nehéz dolga lehet Richard Thompsonnak, aki a Zsákutca című képregény-sorozatával próbálja bevenni hazánkat, mivel kétségtelen, hogy a messzi földön híres Kázmér és Huba-történetek nyomába senki sem érhet. Elsőre Thompson képregényei a fiatal szereplők és a külvárosi környezet miatt leginkább Watterson Kázmér és Hubájának másolatainak tűnnek, azonban a látszat ezúttal is csal: ha Watterson a képregénysztripek királya, akkor Thompson a kifinomultság hercege.

Csak a jövő héten jelenik meg Kate Middleton és Vilmos herceg szerelméről szóló képregény, de körülbelül a felét már mutatóba kirakták az internetre. Összeszedtük nektek, mit lehet látni eddig a 32 oldalas füzetből. A kiadvány nem nélkülözi a bizarr elemeket. Egy celeb-képregény-sorozatban jelenik meg, amelyben feldolgozták már rajzos formában Justin Bieber, Lady Gaga, Michael Jackson és Robert Pattinson élettörténetét. A képregény Vilmos herceg és Kate Middleton életét meséli el a gyermekkoruktól kezdve. Szó esik Diana haláláról is, majd a herceg tanulóéveiről, a hadseregben eltöltött évekről, illetve nyolcéves kapcsolatukról.

"Az amerikaiak odavannak a brit királyi családért" - kommentálja a kiadványt az amerikai kiadó vezetője. "Egyrészt nagyszerűen passzolnak a mi celebközpontú popkultúránkba, másfelől a pompának és történelemnek olyan levegőjét tudják számunkra közvetíteni, ami nálunk hiányzik." A 32 oldalas képregény 3,99 dollárba fog kerülni, a speciális, 40 oldalas verzió pedig 7,99-be. Itt kattintgathatod a képregényt!

Magyarországon képregényt kiadni kockázatos vállalkozás, ezért nem nagyon jellemző, hogy egy-egy kiadvány szinte a semmiből bukkanjon elő. A rendszeresen képregényt olvasók már jó előre kiszagolják és számon tartják a várható megjelenéseket, ám időnként bizonyos kiadóknak mégis sikerül meglepetést okozniuk. Így tett a Könyvmolyképző Kiadó, amikor a Twilight-sorozat mangásított változata mellett két hatalmas méretű, gyönyörű albummal is megörvendeztette a műfaj kedvelőit.

1928. Németország frusztrált és sértett. Az utcán féllábú hadirokkantak kéregetnek, a nép a Zeppelineket bámulja, az újságírók állami szintű titkos fegyverkezés nyomaira bukkannak. Munkahelyek szűnnek meg, fiatal srácokat és boldogtalan családapákat szippant be a növekvő náci párt. Ezeket az éveket mutatja be fekete-fehér képkockákon a decemberben magyarul is megjelent Berlin. A pár éve nagy sikert hozó amerikai képregény jól kitalált szereplőkkel, gyönyörű berlini utcaképekkel és ötletesen egymás után rakott filmszerű képkivágásokkal teszi emberivé a történelemkönyvből (vagy onnan sem) ismert sztorikat. A Maus és a Persepolis személyessége hiányzik belőle, de amúgy hoz mindent, ami elvárható. El tudtuk volna képzelni nagyobb méretben, jobban olvashatóan, de legfeljebb ez róható fel hibájául.

A Képregény Nagyker a tavaly tévén robbant The Walking Dead című zombiképregény magyar nyelvű kiadását tervezi. Az első kötet a 2011-es Képregényfesztiválra jelenne meg. Tévében viszont egy ideig még nem látjuk a sorozatot.

Korábban már volt szó arról, hogy Scott Pilgrim, a "szőke herceg" modernizált története egyre sikeresebb hazánkban: bizonyítéknak ott van a képregény alapján készült, január 6-án mozikba kerülő film is. Ahhoz képest, hogy a főszereplőktől távol áll a szuperhősök tökéletessége, és a sztori is eléggé egysíkú, Bryan Lee O'Malley a legváltozatosabb eszközökkel le tudja kötni az olvasóit, hogy kíváncsiak legyenek a folytatásra. Elolvastuk a harmadik-negyedik részt is.

Még mindig nem találtál jó ajándékot a fa alá? A könyv tuti siker, adunk is rögtön néhány ötletet, melyiket érdemes választani. Divatos vámpír-thriller, beszélgetőskönyv, ínyencreceptek, képregény - az idei karácsony slágerei.  

Jövő nyártól "káros" felirat kerül azokra a mangákra és animékre Tokióban, amelyekben tizennyolc éven aluliak szerepelnek szexuális és egyéb extrém helyzetekben. A japán képregényesek a szólásszabadság megsértéséről és a japán kultúrexport korlátozásáról beszélnek, Tokió polgármestere szerint a döntés megszavazása bizonyítja a nemzet közös értékeit.

Bayer Antal, a Képregényszövetség elnökségi tagja szerint már minden fontos képregénytípusból bejöttek a nagy nemzetközi címek, itt az idő, hogy a magyar alkotók álljanak elő a farbával. Szerinte a hazai témájú, önéletrajzi vagy szatirikus képregény lenne sikeres itthon. Bárány Ferenc, a Watchment, a Sandmant és a Hellboyt kiadó Cartaphilus munkatársa pedig elmondta, a következőkben Alan Moore egy másik legendás képregényének kiadásával kacérkodnak. Egy kis cég (Míves Céh) és egy nagy (Cartaphilus-Alexandra) képviselője - egyben a képregényes szakma két régi motorosa - beszélgetett velünk arról, mi lenne jó a hazai piacnak. Közben megtudtuk, hogy a graphic novel viszonylag friss műfaj Amerikában is, és megfejtettük a mangák népszerűségének titkát.

Jó hír a képregényes arcoknak: újabb alapmű jelenik meg a december 18-i Hungarocomixra. Az amerikai képregényíró- és rajzoló Jason Lutes Berlin című képregénytrilógiáját Art Spiegelmann Maus-ához szokták hasonlítani: mindkettő fekete-fehér graphic novel formájában dolgozza fel a náci időszakot. Jason Lutes viszont nem a holokausztot, hanem a hozzá vezető időszakot akarja bemutatni: a nácizmus lassú és vészjósló kibontakozását a 20-30-as évek weimari köztársaságában. A demokrácia diktatúrába való fokozatos átalakulását két főszereplő, egy fiatal újságíró (Kurt Severing) és egy művészeti hallgató (Marthe Müller), illetve más karakterek (pl. eltérő politikai nézetek miatt szétbomló család, túlterhelt szerkesztő, rendőr stb.) sorsán keresztül mutatja be.

Neil Gaiman a modern kor Grimmje: akár regényt ír, akár képregényt, aprólékosan kidolgozott meseszerű fantáziavilága seperc alatt beszippant. A Cartaphilus tavaly kezdte el kiadni Gaiman tízkötetes képregénysorozatát, a Sandmant. Eddig kettő jelent meg belőle magyarul, a decemberi Hungarocomixra jön a harmadik. Nem a legszebb képregény a világon, de a sztori annyira lehengerlő, hogy simán elfeledteti a rajzok esetlenségét. A megszemélyesített Álom kalandjai elképesztő csűrcsavarokkal.

Két hét múlva szombaton (december 18-án) rendezik meg a hagyományos téli képregényvásárt, a Hungarocomixot. Ezúttal az animések is betársulnak, a két rendezvény együtt fog új helyszínre költözni, a Millenáris B épületébe (ez az, ahol a Könyvfesztivál is szokott lenni). A belépő 1000 Ft lesz. Télapós Hulk, neccharisnyás fantasy, vörös szörny, Enki Bilal, Stephen King és egy harcias kanadai tini.

November utolsó hetében kerül az amerikai boltok polcaira a Paolo Coelho legismertebb bestselleréből, Az alkimistá-ból készült képregény. A könyvbe maga az író is belekerült, az ő vonásait kapta meg a könyv egyik szereplője, Sálem királya, akivel a főszereplő pásztorfiú egy padon ücsörögve találkozik. Az ő szájából hangzik el a könyv legfontosabb mondata: "Az ember egyetlen kötelessége, hogy beteljesítse Személyes Történetét (...), és ha akarsz valamit, az egész Mindenség összefog, hogy kívánságodat megvalósítsad".

Az Agave Kiadó merész vállalkozásba kezdett: Nádasdy Ádám fordításában magyarul is elérhető lesz a Nagy-Britanniában már hatalmas népszerűségre szert tett képregénysorozat, a Manga Shakespeare. És hogy miért merész a vállalkozás? Leginkább a potenciális olvasók körének meghatározhatatlansága miatt: a Shakespeare- és a mangaolvasók táborának közös metszete elég szűkösnek tűnik. Legalábbis így elsőre.

A nyolcadik helyen nyitott ma a Futaki Attila által illusztrált Villámtolvaj című képregény a The New York Times bestsellerlistáján. A képregény Rick Riordan író sikeres Percy Jackson és az olümposziak című fantasyregényei alapján készült (Chris Columbus filmet is forgatott belőle, itt a trailer), a buborékos verziót Futaki Attila rajzolta, Jose Villarrubia színezte, és Robert Venditti, a The Surrogates (Hasonmás) című képregény szerzője írta. Több kötetet terveznek, az első múlt héten került az amerikai boltok polcaira. A történet egy modern mitológiai mese, melynek főhőse egy 12 éves fiú, Percy Jackson, aki rájön, hogy ő Poszeidon görög isten fia. Az első részben eltűnik Zeusz főisten villáma, az első számú gyanúsított pedig épp a fiú. Tíz napja van, hogy megtalálja az eltűnt holmit, és békét tegyen az Olümposzon. A bestseller képregényváltozatát a Marvelt felvásárló Disney adja ki. A képregénybe itt bele lehet nézni.

Futaki Attila a Franciaországban is megjelent Spirál című képregénye révén ismerkedett meg a nagyágyúnak számító José Villarrubiával, akinek nagyon tetszettek Futaki rajzai, meg is mutatta őket Robert Vendittinek. Venditti addigra már nagyban törte a fejét a Villámtolvaj-on, és úgy vélte, ez az a stílus, amit már régen keres - így került Futaki Attila az amerikai képregényiparba. Ezzel ő az első magyar képregényes, akinek sikerült nemzetközi ismertségre szert tennie. (Képregényakadémia)

Egy brit kiadó három évvel ezelőtt óriási sikert aratott Shakespeare klasszikus darabjainak manga formában megrajzolt adaptációival. A sorozat eddig 14 darabot számlál, az Agave Könyvek az első két kötettel (Rómeó és Júlia; Hamlet) szeptemberben kezdi el a széria magyar nyelvű kiadását. A sorozat magyar szerkesztője Nádasdy Ádám költő-műfordító-nyelvész lesz. Személyében megbízható kezekbe kerül a széria, az utóbbi évtizedekben nyolc Shakespeare-drámának készítette el új, korszerűbb fordítását.

Hozzánk is eljutott a Scott Pilgrim-őrület, a Nyitott Könyvműhely a Képregényfesztiválra hozta ki a tengerentúlon már kultstátuszig jutott kanadai képregénysorozat első két részét (Scott Pilgrim kivételes átlagélete; Scott Pilgrim a világ ellen), és szeptemberben már jön is a harmadik kötet. A srác minden, csak nem tipikus képregényhős: elég laza, kicsit béna, és azért szeretjük, mert húszévesen mi is ilyenek voltunk, vagy legalábbis szerettünk volna lenni. A képregényből film is készült, a magyar forgalmazó még tanakodik, behozza-e.