A fekete zongora kéziratának eredménytelen küldözgetése után Baráth Katalin úgy döntött 2009-ben, hogy nem vár tovább, magánkiadásként megjelenteti a kotnyeles eladókisasszony, Dávid Veron történetét, és menedzselni fogja saját magát. Ekkor figyelt fel a századfordulós krimire az Agave Kiadó. A fekete zongora (2010) és A türkizkék hegedű (2011) után a júniusi Könyvhétre jelenik meg a harmadik Dávid Veron-könyv, A borostyán hárfa. Baráth Katalinnal a női krimikről, a ponyvákról, a szerencsétlen kritikusokról és a szerzői brand építéséről beszélgettünk.
Baráth Katalin ma posztolta blogján harmadik krimijének borítóját, így végre annak címe is kiderült. A fekete zongora és A türkizkék hegedű után a kotnyeles Dávid Veron újabb esete a Könyvhétre érkezik az Agave Kiadónál.
Suzanne Collins minden idők legkelendőbb Kindle-szerzője – az Amazon friss adatai alapján. Collins már 2011 júniusában rekordot döntött: ő lett az első gyerekkönyvszerző, aki átlépte az egymillió eladott Kindle-könyvszámot. Az utóbbi tíz hétben Az éhezők viadala trilógia elfoglalta az első három helyet az USA Today bestsellerlistáján, jelenleg a The New York Times gyerekkönyves listáját is vezeti (amin egyébként már a 81. hete töretlenül jelen van).
Georges Simenon február 13-án, egy pénteki napon született, pályája azonban egy igazi sikersztori: kétszáznál is több regénye jelent meg, de novellaszerzőként is igen termékeny volt, naponta hatvan-nyolcvan oldalt írt. Simenon a világirodalom egyik legtermékenyebb és legeladhatóbb írója volt, megteremtette az európai krimi meghatározó alakját, az empatikus, atyai attribútumokkal felruházott Jules Maigret felügyelőt. Bár nem volt szépíró, alapvetően jól írt, központi témájának a bűn viszonylagosságát választotta: könyveiben a kispolgári világ esendőségét, sebezhetőségét ragadta meg, a törvény betűje és az élet szükségszerűsége közti ellentmondásosságra mutatott rá.
M. C. Scott sorozatindító történelmi krimije, A római kém az utolsó pillatban új borítót kapott. (Az előzőt itt lehet megnézni.) A könyv március 1-jén érkezik.
Jó hír a történelmi krimik és az ókori Róma rajongóinak, hogy hamarosan megérkezik M. C. Scott sorozatindító regénye, A római kém. Az Agave ezzel igyekszik majd ellenpontozni a Steven Saylor-krimiket, így néz ki a borító, tessék:
Az Agave Kiadó is nyitott a digitális platformok felé, így három regénnyel bűvült az egyelőre még mindig meglehetősen szegényes magyar nyelvű e-könyvek kínálata. A kiadó most januárban három sikerkönyvét – Baráth Katalin: A fekete zongora, Kondor Vilmos: Budapest Noir, Trenka Csaba Gábor: Egyenlítői Magyar Afrika – jelentette meg két platformfüggetlen, epub és prc formátumban.
Hosszan lehetne folytatni a címben felsorolt jelzőket, ha körül kellene írni, milyen is Dennis Lehane Kenzie–Gennaro-sorozata. Szinte valamennyi ajánló, kritika megemlíti, hogy Lehane a krimi igazi mestere – és bár a nagy szavakkal nem árt vigyázni, ebben az esetben szó nincs túlzásról. Magyarul most ősszel jelent meg a Kenzie–Gennaro negyedik kötete, a Hideg nyomon.
Január 4-én kerül az amerikai boltok polcaira a magyar krimiíró Budapest Noir című első regénye a HarperCollins kiadó gondozásában. A Budapest Noir Kondor Vilmos ötkötetes történelmi krimisorozatának első része, amelynek cselekménye a II. világháborút megelőző években játszódik. A sorozat főhőse Gordon Zsigmond bűnügyi újságíró, aki egy meggyilkolt nő ügyében nyomoz. A kötetet Olchváry Pál fordította, és hamarosan elkészül a borító is. Kondor Vilmos 2008-ban megjelent művét az elmúlt három évben számos nyelvre lefordították, megjelent Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban, Hollandiában és Németországban is. A The New York Times szeptember 22-én publikált cikkében a Budapesthez kötődő filmek és könyvek között Kondor Vilmos regényét is megemlíti. (MTI)
Legjobban egy mesebeli sasmadarat várunk, de előre rákattantunk két családregényre is: jön Kepes András első regénye és Julie Orringer második világháborús Láthatatlan hídja, amit Koltai Lajos akar megfilmesíteni.
Philip K. Dick kiadója, az Agave szavazást hirdetett nyáron, amelyben a szürreális fantáziájú amerikai sci-fi író legjobb regényét kellett kiválasztani. A szavazás most zárult le, a végeredmény szerint testhosszal az Ubik nyert, utána fej-fej mellett végzett az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? és a Kamera által homályosan. Az ember a fellegvárban csak hatodik. (A teljes listát itt találjátok.) A lista azoknak is praktikus, akik még nem olvastak semmit Philp K. Dicktől, így legalább tudják, melyikkel érdemes kezdeni. Az Ubik-ban megzavarodik az idő, és az Ubik nevű szérum tud csak ezen segíteni. Az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? középpontjában az emberhasonmás androidok állnak, ebből készült a Szárnyad fejvadász című Ridley Scott-film. A Kamera által homályosan pedig egy nyomozóról szól, aki szépen lassan becsavarodik.
A jó strandos könyv leköt annyira, hogy ne zavarjon a hőség, viszont bármikor le tudod rakni, hogy beszaladj a vízbe. Fontos ismérve még, hogy bírod tartani fél kézzel, és nem bánod, ha homok megy a lapjai közé. Mielőtt megvennéd az éppen aktuális vérfagyasztó kolostorregényt, divatos fantasyt vagy szerelmes történetet, olvasd el ajánlónkat! Krimik, lányregények, sci-fik, paródiák a frissen megjelentek közül, naptej mellé.
Neil Gaiman rákapott a sötétebb hangulatú gyerekkönyvekre, a Coraline és a Temető könyve után most jelent meg magyarul a következő, a Farkasok a falban.
Folytatódik Baráth Katalin békebeli krimije, de ami az első részben még szeretnivaló bájos allűr volt, most parodisztikus modorosság. Legjobban az első könyvben főszerepet játszó alföldi kisváros-hangulat hiányzik, kárpótlásul viszont kapunk nemzetközi konfliktust és csodafegyvert. A türkizkék hegedűt olvastuk.
Izing Róbert Támadás az űrből! című könyvét úgy harangozták be, mint "jó magyar sci-fit", és mivel ilyen nincs túl sok a hazai könyvpiacon, naná, hogy felkaptuk a fejünket. Azt hittük, a könyv brutál paródia lesz, ehhez képest az elsőkönyves szerző alig forgatja ki a világmegmentős sablonokat. Az eredmény látványos nyári akció-vígjáték könyv formájában, önironikus poénokkal. A magyarok lézereitől ments meg uram minket.
Kondor Vilmos feltalálta a jó magyar krimit, ezért örök tisztelettel nézünk rá. A Könyvhétre megjelenő Budapest romokban azonban csalódást okoz az előző három könyv után. Most ugyanis a történelem kap nagyobb súlyt, és nem a krimi-szál. A tempó lelassul: Gordon Zsigmond, az elpusztíthatatlan bűnügyi újságíró nem találja helyét a világháború utáni, lerombolt Budapesten, élelmiszerjeggyel kereskedik, cirkál, és keresi, mi után nyomozhatna.
Liebhaber Judit modell-műsorvezető, valamint Gubík Ági, a Pánik című film (és több bankreklám) főszereplőnője is ijedezik a Könyvhétre megjelenő Támadás az űrből! című magyar sci-fi regény videóelőzetesében. A pár másodperces teaserből nem derül ki sok, csupán remegnek a kávéscsészék, és feltűnik a Parlament, a videóhoz mellékelt fülszövegből azonban megtudhatjuk, a Földet megtámadó idegen faj Amerikában kezdi a pusztítást, de "egy kis nép" megmenti a világot. Ezek lennénk mi, magyarok.
Az Agave kiadó "az elmúlt évtized legremekebb magyar science-fiction regénye"-ként hirdeti a Támadás az űrből! című könyvet, amely "parádés ötleteivel és ellenállhatatlan humorával nem csak a stílus szerelmeseit fogja lenyűgözni".
Gyanítjuk, paródiára kell számítani, nem emberevős-lövöldözős ufóvadászatra. A könyvet egy eddig ismeretlen név, Izing Róbert jegyzi szerzőként. A teaser mindenesetre jól néz ki. Nálunk még csak most kezd divatba jönni, hogy könyvekhez is készül előzetes.
Gerlóczy Márton pár évvel ezelőtt készült párizsis videói a felolvasás miatt fulladtak unalomba (pedig Nagy Ervin adta a hangját a projekthez), a Darren Shan-trilógiához készült előzetes meg pont ellenkezőleg: annyira hasonlít a kereskedelmi tévék bombasztikus filmelőzeteseihez, hogy már unalmas. Ilyen szempontból a Támadás az űrből! előzetese jól sikerült, nézzétek.
"Az idegen faj megérkezett az űrből, hogy kiirtson minket. Első dolguk volt szétlőni Manhattant, és nemcsak Amerikára, hanem magára a Földre is ez a sors várna, ha nem jelenne meg hirtelen egy kis nép, egy jelentéktelen kis ország -- Magyarország --, amely állítja, hogy fel tudják venni a harcot az ufókkal, sőt le is tudják győzni őket." (részlet az ajánlóból)
Kondor Vilmos, a Budapest Noir, a Bűnös Budapest, A budapest kém, valamint a pár hét múlva megjelenő Budapest romokban című folytatásos történelmi krimik írója nemrégiben felbukkant Facebookon is. Ez azért izgalmas, mert a szerző sokak szerint nem létező személy. Senki nem találkozott vele élőben, mindig csak e-mailben ad interjút, és összesenkering róla a neten. Állítólag egy nyugat-magyarországi gimnáziumban tanít, de az istennek sem találni egyetlenegy nyugat-magyarországi gimnáziumban sem Kondor Vilmos nevű tanárt. Emiatt stabilan tartja magát a legenda, hogy valaki más írja Kondor Vilmos álnév alatt a jobbnál jobb regényeket. Valaki szerint Kondor sajtótörténész, más azt tippeli, a Kondor-regényeket kiadó Agave vezetője, Varga Bálint a titkos szerző, de azt is olvastuk már, hogy egy történelem szakos PhD-hallgató lenne az elkövető.
John le Carré-t egészen biztosan nem kell bemutatni a magyar olvasónak: aki szereti a politikai thrillereket, kémregényeket, az találkozott már a nevével. Aki pedig nem, az ne is olvassa ezt az írást tovább - azaz mégis, hiszen Le Carré legutóbbi magyarul megjelent könyve, A mi emberünk nem a szerzőtől megszokott forgatókönyvet hozza. Nem hidegháborús környezetben játszódik, hanem napjainkban, témája pedig az orosz pénzmaffia.
A gyerekeket nem lehet lebeszélni az Anna, Peti, Gergő- és a Bogyó és Babóca-könyvekről. Ugyanakkor sok szülőt felháborít a "Bartos Erika-univerzum": igénytelennek, abszurdnak, bárgyúnak tartják. Bartos Erika világa az ezredforduló után született generáció első meghatározó élményévé vált. Milyen felelőssége van az ország legnépszerűbb gyerekkönyvszerzőjének? Miért haragszanak rá egyes szülők? Megkérdeztünk óvónőt, gyermekpszichológust, irodalomkritikust és anyukákat, apukákat, mit gondolnak Bartos Erika meséiről.
Az elektromos Lincoln ígéretesen kezdődik: a fél világ pszichés betegségben szenved, főhősünk emberi másolatokat gyárt. De aztán a sci-fi váratlanul szerelmes regénybe csap át.
Belép a gyerekkönyv-piacra az Agave és az Ulpius is, bár egyelőre mindkét kiadó csak egy-egy sorozattal jelentkezik. Jönnek a kis színes figurák és Végh György.
A Park kiadó abbahagyja a Maigret-regények kiadását, ezentúl a krimire és sci-fire specializálódott Agave lesz George Simenon életművének magyar gondozója. Az összes regényt kiadják újra, de azokkal kezdik, amelyek még nem jelentek meg magyarul. Viszont nemcsak Maigret-re akarnak koncentrálni, kiadják Simenon kevésbé ismert roman durjeit is.
2010 egyik legjobban várt könyve volt a Futótűz - korosodó háziasszonyoknak és kamaszoknak ugyanolyan sebességgel villant fel a szemük a folytatás láttán. Nem csoda, mert a kiszámíthatatlan cselekménynek köszönhetően az olvasók nehezen adták ki kezükből az első kötetet és világszerte tűkön ülve várták a folytatást. A trilógia második részében Suzanne Collins megpróbálta a lehetetlent: túlszárnyalni az Éhezők viadalának izgalmait, és továbbszőni az alternatív világ és a benne élő Katniss sorsát. Ez csak félig-meddig sikerült.
Nem kell sokat várni a Murakami-eposzra, jön Houellebecq botránykönyve, és végre kiadnak egy sokat emlegetett melegregényt. Megjelenik magyarul Tony Blair életrajza, Rakovszky Zsuzsa pedig egy transzszexuális nőről írt regényt. A kiadók egyelőre csak az év első felének megjelenéseit osztották meg velünk, de már ennek alapján is elmondhatjuk, jó lesz 2011. Huszonöt könyv a következő fél évből.
Sok jó krimi jelent meg az évben, nem egyszerű kiválasztani az öt legjobbat. A norvég Nesbo-nek két Hole-regénye is kijött idén, folytatódott a magyar krimi felélesztőjének, Kondor Vilmosnak második világháború éveiben játszódó magyar noir-sorozata, új könyve jelent meg a norvég krimikirálynő Karin Fossumnak, és megismerkedhettünk Kurt Wallander fiatalkori kalandjaival. De ha csak ötöt kell mondani közülük, mi ezeket választjuk. A legjobbak.
Történelmi tévhitek és Ozzy; szlovákiai magyarok 1938-ban és egy Pipogya nevű medve Budapesten; a számítógépes játékok aranykora és nyolcvanas évek európai politikája, valamint Afrika, ipari forradalom és matematika, továbbá hangoskönyv ügyintézés közben: az [origo] véleményoldala, a Komment.hu szerzői mesélnek kedvenc idei könyveikről, olvasási szokásaikról, nagy felfedezéseikről és bepótolandó feladatokról.
A zseniális fantasyszerző, Neil Gaiman hiába számít néhány éve már nálunk is sztárszerzőnek, a főművének tartott, egekig magasztalt Amerikai istenek-et lehetetlenség beszerezni magyarul (a képen a szerző éppen ezzel a könyvvel pózol a frankfurti könyvvásáron). Pedig 2003-ban a szegedi családi kiadó, a Szukits, de az a kiadás mára az antikváriumokból és a könyvesboltok raktáraiból is csontra elfogyott (ugyanígy járt az 1999-ben megjelent Tükör és füst novellagyűjtemény). Hogy lehet, hogy van egy fantasysztárunk, akinek épp a legfontosabb könyvét nem lehet nálunk kapni?
Az Agavénál most jelent meg A halállista című regény, amely formabontó felépítése és szokatlan szereplői segítségével rázza fel a hagyományos krimirajongókat. Gyilkosság és nyomozás itt is van - de a detektív egy kitömött medve, aki plüsstársai segítségével jár utána az igazságnak. Erről jutott eszünkbe, hogy van még néhány olyan krimi, amelyben állatok: macska, birka és teddy maci ered a bűn nyomába. Mindegyik sztori máshogy lóg ki a sorból, de az tuti, hogy izgalom nélkül nem maradunk.
Az Agave Kiadó merész vállalkozásba kezdett: Nádasdy Ádám fordításában magyarul is elérhető lesz a Nagy-Britanniában már hatalmas népszerűségre szert tett képregénysorozat, a Manga Shakespeare. És hogy miért merész a vállalkozás? Leginkább a potenciális olvasók körének meghatározhatatlansága miatt: a Shakespeare- és a mangaolvasók táborának közös metszete elég szűkösnek tűnik. Legalábbis így elsőre.
Philip K. Dick 1963-ban írta a magyarul nyáron megjelent A Titán játékosai-t, amiben utolsó harcára készül a megtizedelt, legyőzött emberiség. A csata azonban nem az űrben vagy egy másik bolygó felszínén zajlik, hanem a játékasztalon és a különböző szerekkel teletömött emberek agyában. A Titán játékosai nem a legjobb Dick-regény, de lehet, hogy társasjáték-geekeknek különös örömet fog okozni.
Egy brit kiadó három évvel ezelőtt óriási sikert aratott Shakespeare klasszikus darabjainak manga formában megrajzolt adaptációival. A sorozat eddig 14 darabot számlál, az Agave Könyvek az első két kötettel (Rómeó és Júlia; Hamlet) szeptemberben kezdi el a széria magyar nyelvű kiadását. A sorozat magyar szerkesztője Nádasdy Ádám költő-műfordító-nyelvész lesz. Személyében megbízható kezekbe kerül a széria, az utóbbi évtizedekben nyolc Shakespeare-drámának készítette el új, korszerűbb fordítását.
Úgy néz ki, el kell búcsúznunk az amerikai krimiszerző, Lawrence Block szeretnivaló kleptomániás antikváriusától: a Bernie Rhodenbarr-sorozat utolsó darabját tartjuk a kezünkben. Kritikusunk maga is lírai hangulatba esik ettől, whiskykre emlékszik, majd - így a sorozat végére - rádöbben a főhős lélektani mozgatórugóira. Tejajtó, freudi regresszió, de főleg öt korty Laphroaig.
![Forrás: [origo]](http://www.origo.hu/i/1104/201104111.jpg "Forrás: [origo]")
Utolsó kommentek